évekkel később

Ma végigszenvedtem a pár évvel ezelőtti kálváriát; a sötét szót: kézsebészet. Ez a legrosszabb amit egy mászó hallhat. Pár hete fáj már enyhén az ujjam, utána akartam járni mi ez. A dokinő rendes volt, tanulmányozott de én a röntgenre voltam kíváncsi. Lekönyörögtem a csillagokat is az égről, már azon voltam virágot viszek az egyik röntgenes nőnek, csak hogy kiadják a felvételem, amit egyébként, ha kér a háziorvos kötelesség! Itt más szelek fújnak, de nagy nehezen sikerült megszerezni és még puccsítanom sem kellett. Szóval biztatóak a képek, a régi törésem teljesen összeforrt, nem látszódik semmilyen kóros elváltozás. Így viszont nem értem a fájdalom okát. Talán, mivel ferde az ujjam /axiális irányban (tengellyel párhuzamos-megegyező-)/, a csont nyom egy ideget vagy nem tudom. Mindenesetre most tartok egy hónap szünetet, addig is minden este futok 4,5 km-t, Tomika a lelkemre kötötte a mozgást. Ezenkívül semmi mászással, vagy erősítéssel kapcsolatos dolgot nem fogok végezni. Jó pár túra (Kalnik, bleu) lehet hogy bukó, és ez eléggé elrontja a felkészülést a nyárra, de inkább most pihenjen és gyógyuljon, mint talán később legyen komoly baj. Addigis, full psyched mindenkinek!!!

2007 ben. Miután túlterhelés következtében mászás közben letört a vége.
2008-Miután először nem adtak gipszet és rosszabbodott a helyzet.
2011- Nem tökéletes, de összeteszem a két kezem, hogy legalább ilyen.

“ahogy a dolgok vannak”

Halottam, hogy Papír esküszik rá és Tomika is mondta szilveszterkor milyen jó, hát megvettem első Loki cipőmet. A Fóti műhelyben a legváltozatosabb kaptafáktól a legjobb ár-érték arányú anyagokig minden megtalálható; a dizájnt előtérbe helyezve. (Valóban tök jók!) Az cipővel a tarsolyomban boldogan jöttem vissza a Nyugati pályaudvarhoz. Délutánom az Illuminátor boulderrel töltöttem, béta hiányában nem feküdt igazán, de egy egész jót másztam. (Ősszel Mitrill lord!!! Gigaprojekt!) A Kérdések a kezdetekhez ülőstart bünti lesz, (mivel ugyebár nem a nagy zseb a beszálló!) de nem lehetetlen.
Másnapi Ujjerő parkolójában egyszer csak megjelent a napBarnította Barnuska, ahogy Laci szokta nevezni. Sziklára mennek, csatlakoztam. Nándi kalapja és gay hangja garantálta az olaszos hangulatot, az eső pedig már-már egy Zillertal-t idézett. Nem igazán éreztem magamban az erőt és nem akartam volna a sérülésekre fogni a valószínűsíthetően gyenge szereplést. Ezért nyugodt szívvel hagytam hátra a versenyt, bár bántam, hogy nem tudok Travissel tovább dumálni. A döntő utak, -amennyire néztem és átmozogtam egy-kettőt- szépek és nehezek voltak, de nem Patkánynak! Második hely Martin, a szikla nem hazudik. 🙂

Miután Laciék elvittek a Petőfi hídig, felhívtam Pistikét és elmondtam, hogy valószínű egy 3, 4 hét szünetet tartok a regeneráció érdekében, de utoljára hétfőn még másznék valamit. Így kerültem másnap fél 5re az Ördög-árokba!!!

Az aljnövényzet kezd kinőni, már látom milyen szép zöldbe fogja festeni a völgyet. A napsütötte szombat délután majd biztosan sok mászót fog idecsábítani, de előbb utóbb majd rájönnek az emberek ez téli hely. (És az igazi boulder fanok, a 0 fokban sem fogják sajnálni az időt és a pénzt.) Mai tapasztalatom az, hogy kezdenek egyre inkább nem tartani a fogások.

A Dédapám szektorhoz megyünk, melegítünk, takarítunk. Ez a legjobb melegítős szektor. Rövid boulderekre és hosszabbra is jó már. Pisti hamar összerakja a Dédapámat. A vége kellemesen nehéz, odafigyelős. Talán 6C ér a traverz nehézsége. Én rendesen szívok vele, de végül az első éles próbánál sikerül összerakni.(videó később)
Felmegyünk a Siratófalhoz. (A Biblia elég rossz egy szektor nevének, ez viszont szerintem adja :)) Fenti részénél, a már híres: Szoba kilátással nevű 6B+ mászom sok próbából. A kilátás valóban fergeteges, az út -bár valószínűleg finnyás és nyafogós vagyok ma- nem nyeri el a tetszésem. Tőle jobbra csinálunk egy új utat, szintén 6B+. Majd még egyet 5A. A Zooknie nevet kapja, kitörött egy kő és rohadtul térden baszott.

Fényképezőgépet beélesítem és csattogtatok, miközben Pisti egyre közelebb kerül valamihez, ami a legjobb magyarok flash szintjéhez közelít. Iszonyú ordítás. Next try. Megint! De milyen hangok. Csak azt sajnálom, hogy nem videó, csak fényképek készülnek. Next try. A hang leglényegesebb tulajdonsága, hogy mikor szólal meg, és mikor hallgat el. E két időpont között zajlik a hang élete, melynek során a hang egyéb tulajdonságai is változhatnak. Sokmindentől függ milyen hangot adunk ki. Minden hang egy-egy rezgés. Ondra ordításánál mélyebbről jön, lassúbb, míg a csajoké magasabb és gyorsabb a rezgésszám. A rezgések nagysága, a kitérések mértéke határozza meg a hangerőt. A rekeszizom és a bordaközi izmok együttes működése, nyomja össze a tüdőt, s préseli ki a benne lévő levegőt. A levegő a gégecsőn keresztül a gégefőben találkozik a hangszalagokkal, ahol azokat megrezegteti és állásuktól függően képződik a hang. A mászók azért adnak ki trohár hörgős hangot, és nem egy szoprán “Éj királynő áriáját”, mert a nyak és a gégefő körüli izmok is feszesek, ha akarnánk, se tudnánk nagy terhelés alatt magas hangokat kiadni. Pistike száját elhagyó hangok a kurva szót formálják, az elképzelhető összes hangszínben egyszerre. -Ugyanott, mint előbb. Next try.
Más béta a végén, hihetetlen nagy erőkitartás, majd még annál is nagyobb öröm. 7B+ Nevek később.

Próbálok ezt azt, de nem megy valami jól, inkább lemegyünk egy lenti tömbhöz. Szerintem a Sörhas jó név lenne, hisz tényleg olyan, mint Homer Simpson pocakja. A völgy egyik legöregebb útja fut itt fel némi Kávé és cigaretta társaságában: Hervadó virágok. Még nincs ismétlője, engem ezek motiválnak. 10-12 próba után tudok csak a kunsztfogásokig eljutni, amiket utoljára 2007 ben érintett emberi kéz, azóta csak a moha finom szőnyege próbál évről-évre vastagabb lenni. Nyilván nem lehet ezt így megmászni, be kell ereszkedni, pucolni. Fejlámpa és go home. A kijutás szerintem nagyon jó, a patakban megy az ember, a köveken egyensúlyozva.

 Berni

Érdekes dolog, amit Pisti olvasott. Bernd Zangerl, a Memento (firstworld8C-majd később 8B+) boulder megmászója írta, hogy a mai mászók többsége nem áll meg egy bouldernél, hacsak nincs mellette egy név és egy szám. Sőt általában a szám nagysága is függővé teszi, hogy levegyük a vállunkról a padet, vagy még cipeljük tovább egy kicsit. Lehet, ha a fogások nem fehérlenek úgy, mint a lisztharmat, az emberek már nem is veszik boudlernek? Ugyanez rám vetítve. A kávé és cigaretta egy 6A. De mért nem mentem bele, hisz alatta volt a pad? Meg sem fordult a fejembe, a nagyobb számú és jó nevű, még nem ismételt bouldert akartam. Hová fajul ez a világ Bálint?

Győri restancia


Már 3 hete hogy lement Győri Universitas Kupa, és mivel mindenkinek volt elég dolga, így bejegyzés nem született. Most ezt pótlandó írok pár teljesen érdektelen sort és csatolok sok képet, mégis csak a szemének hisz az ember.

Dacára az első igazi tavaszi napnak, sokan gyűltünk össze a tornacsarnokban. Voltak nagy találkozások, sztorizgatások, jó hangulat, na meg persze ha már ott voltunk verseny is. Egyesek nyertek mások nem, köszönet a Szervezőknek az eseményért. Este kaja, pia, buli, Lapos Tanszék. Másnap másnap, utazás haza. Semmi extra, a jó társaság és az emlékek viszont megfizethetetlenek.

(Elnézést ha valaki szofisztikált, a hangulatot ferge-tegesen visszaadó írásra számított, de Bálint Mester mostanában úgyis virtuóz módjára ontja a jobbnál jobb bejegyzéseket.)





























Művész alpin

Judit szerezte a “melót”. Múlt hét pénteken néztük meg először a helyet, hogy hogyan lehet közlekedni a tetőszerkezeten. Lényegében körbe kellett tekerni a gerendákat egy arany színű alufóliával.

Még sosem csináltam konkrétan ilyet, ezért is érdekes volt, meg Judit is sokat tanult a kötéltechnikákról. Jó volt kicsit belecsöppenni egy ilyen rendhagyó kiállítás megalkotásába. Még egy dolog kipipálva a bakancslistáról.

A megnyitón feszült figyelemmel figyelhettük az első látogatók reakcióit és szeműgyre vettük a többi csoport művét.

A kiállításról bővebben itt. Április 23-ig nyitva lesz, úgyhogy bátran nézzétek meg Szentirmai Tamás, Szakács István és Vági János térinstallációját.

————————————————————————-
Futás

Legutóbb 45 percet futottam, a cél még mindig az egy óra. Egész jól megy, néha még kicsit élvezem is. De a legjobb érzés utána fog el. Eddig nagyjából tartom a heti két futást, viszont a mászás heti egy-re csökkent (részben a suli miatt, nem csak a futás miatt). Úgy érzem, minden lefutott méterrel egyet integetek a távolodó Wasserwand-nak. Konkrétan még nem érzem a gyengülést, de biztos vagyok benne, hogy a nyári terveket a szintrehozó edzés fogja felváltani. Majd jövőre. Így legalább még édesebb lesz a pillanat, amikor első 8a utam standját beakasztom, vagy a Schwarza patak felett csapatom a 9-es kötélhosszokat.

Ja és 22 éves lettem, jee.

“A puha testű éjszaka”

Oly sok homokszem folyt már le az idő végtelen homokórájában, nem is tudom megmondani mikor voltam utoljára a szeretett Ördög-árokban. A Bouder jam óta megindult forradalmat, csak tetézte a Blitzkrieg Bop megmászás és az ez után kiadott kaller. Kiéhezett mászok hada érkezik, meg az olykor párás, nyirkos de szeretetreméltó árokba. Már most mindenki a Blitzkrieg Bop-ról álmodik, pedig még be sem mutattuk a First Ascentet, ami egy vicces videónak (már-már film) lesz része. Kiknek nem elég az állóstart, vagy nem szeretnek nyújtózkodni ők ülve próbálják ugyanezen utat, “Animal Hop” néven. Ez volt eredetileg a szám címe, majd a zenekar megváltoztatta a mai “Blitzi”-re.
 A Jam óta teljes lázban égetem, talán 10 nap volt a legtöbb amit az árok érintése nélkül töltöttem. Aztán úgy döntöttem, nem túl jó dolog állandóan egy helyre kijárni, elveszi a varázst. Egy hónap szünet után mentünk ma vissza Pistikével. Suli után egyből toljuk, az idő valami szenzációs. Csak itt-ott szakítja meg pár cirrus és cumulus a napsugarak útját, melyek a hosszú tél alatt valahogy elkerülték-e vidéket. Gyorsan haladunk s csodálkozva nézzük, hogy változik a táj. Hol egykor vastag jégpáncél volt, most csak csupasz kövek hevernek. A folyóból patakocska lett, mely halkan csörgedezik mikor beérünk a völgybe. Utunk egy új szektorhoz vezet. Egy még meg nem mászott traverz miatt a szektor a “Dédapám” nevet kapja. (Cél most neveket adni a szektoroknak, tippjeiteket az [email protected] címre küldjétek el léci. Írjátok meg hogy mondjuk a /jelenlegi/ B8 tömbnek a…-nevet gondolom, esetleg, hogy miért)
Egy szép campusboardos utat mászunk bemelegítésnek, a végén nagyobbacska nyúlás. Leányálom 5B Szép, bemelegítős. A tetején nagy fogások. Tovább jobbra. Nagyfogásos beszálló, majd felnyúlás egy oldalhúzóba, majd egy ergya fogás megtartása. Teteje szintén élmény. Nem forró olaj 6C+
videó később
Még eggyel jobbra. Ülőstart aztán egy nagy mozdulat balra az ergyába. Egyensúlyozni kell figyelni a lépésekre és tovább az ergya 2.0 -ba. A katasztrofálisan fájós és kicsi fogások után a top szinte hihetetlen. ??? 7A+
A dédapám szektora után, lemegyünk a Blitzkrieg falhoz. Pisti a helyi új traverzra dob (Sehnsucht nach die Ferne) és az Animal Hop-ra. Én a Hansit nézem, nem valami kecsegtető ma. Szóval rossza a passz ma, szűrjük le a tanulságokat. Van valami nagy projekt, mesél róla Pisit. Valami traverz. Elindulunk a kanyargós árokban. Mikor a vége felé járunk, elgondolkodom. Travis erős most, hisz a Blitzkrieget is leküldte, mégis a Devil’s masquerade megmászás második kísérletre több a sokknál. Ez a fiú nem csakhogy az ördög oldalán áll, még pofátlanul szembe is röhögi! Úgyhogy Pistitől elválnak kis időre útjaink, ő a patak bal oldalán captat fel, én jobbra megyek, meg akarom mászni a Devil’s masquerade-et!

a 2.5-3mm-es perem a  Devil’sben

Hát ez a perem tavaly óta nem lett nagyobb. A beszálló elég jól adja, de elhülyéskedem a második mozdulatot. Felpörget, hogy megcsillant egy reménysugár. Következő kísérlet adja. Beszállás sima, statikba a peremre. Megszorítom, áthozom a lábam és elküldöm. A végén tök jó kis felmászás, majd ordítok át a völgy túloldalán mászó Pistinek látta e mi történt?! Gondolkodom, s beszélek Travissel is. Valószínű, hogy a 7C fokozat sok, én egy 7B+ javaslok, szerintem az talán megállja rá a helyét. Egyel odébb teszem a pad-et és a Man on the Hill-be “szerelek bele”.

 A Man on the hill balosán, jobb kézzel

 Pistitől telefonon kérek bétát, majd letérdelek a férfi elé. Több bétát is próbálok, de hiába érzem hogy fekszik és közel van, nem tudom megmászni. Ott helyben egyből azt mondtam, hogy valószínű B+ , de itthon a fekete fotelből átgondolva azt mondom jó az a 7B fokozat. (Amúgy nem akarunk szarrágóskodni a fokozatokkal, csak a kaller következő kiadásában szeretnénk már a reálisakat feltüntetni) Érzem, hogy még ha egy óráig is csapkodnám se tudnám most megtartani, úgyhogy összepakolok és felkepesztek a Bélámhoz. Fent már igazi partihangulat uralkodik, közel a megmászás. Megnézem a mozdulatokat, berakok kitörök fogásokat, végül kialakul a saját bétám. Ez a boulder tipikusan azon utak közé tartozik, ahol 2 méterért már lezavarsz 10 mozdulatot. Máshogy másszuk, az ő bétája nekem kemény, az enyém talán mindenki másnak. Többször van igen közel a megmászáshoz, de nem akad be a fesztávos nyúlás. Nekem szintén. Pihenő.
Benyúl az alsósba, s többször igazítva a fogásra, zia morzsák morzsolódnak a fehér ujjakról a szűz kőzetre. Érezzük, hogy nincs még sz*rrá mászva; a lépések nem gumisak, a fogások nem ziásak, még nem tudnánk csukott szemmel elzongorázni a mozdulatokat. Lassan száll le az éj, miközben továbbnyúl s ujjbegye megérinti az oldalhúzót. Ez erőltetettnek tetszhet, de aki mássza az megérti majd. Pont az ujjvégeddel éred el. Igazából nem is oldalhúzó. “Oldaltolónak” nevezném, mivel a súlyod nincs rajta amikor megfogod, de teljesen át kell tolnod bele a testsúlyod. 2 ujjal tartod magad a falban, s érzed hogy a válladban szorulnak az izom rostok. A súlycsökkentés érdekében még ziászsákot sem viszünk, nehogy kihúzzon a falból az egyensúlyozás közben, s igazából fölösleges lenne, egy mozdulat sincs amiből igazán lehetne – s érdemes is lenne ziázni. Hátulról nézem, s látom, hogy ráncosodik a homloka amikor kinéz, a szemgolyó szinte izzik miközben készül fel a test, a következő mozdulatra. Minden csak tized másodpercek alatt történik, s már tovább is csapott. Büszke vagyok, hogy részese lehetek ennek az egésznek. Megfogja a fogást, s csak egy görcsös nyögést ad ki a test, mely annyira szorítja a tüdőt, hogy már nem képes több hangot kipréselni belőle. A következő mozdulat igazi lélekörlő. Már túl vagy a nehezén, de még innen is jó eséllyel el lehet rontani. Csak gyönyörködni tudok, hogy ez a szakállas manus itt felettem mit művel egy darab sziklával. Valóban történelem íródott. Csóválom a fejem, nem is igazán hiszem el mi történt. Nem egy egyszerű – na jól van itt volt aztán már mást nem lehetett kitalálni- traverzt mászott meg, hanem az etalont! Csak ezért eljössz messziről, ezért kiveszed a szabit, ezért otthagyod az asszonyt, ezért ellógsz a suliból, ezért edzel s álmodban is álmodozva mászod. Nem tudod tart-e majd a következő fogás, hisz minden olyan kicsi és bizonytalan. Leugrik mellém, gratulálok s visszalépek az álomvilágomból a hétköznap szalagjára. Pihenek majd rajtam a sor. Pistike világít a fejlámpával, teljes a sötétség. Nem csak az égbolton, a fejemet is kiürítem. Nem létezik más csak Ő. Fejben szinte kapcsolódunk Pistivel. Tudja mit, hogy fogok csinálni, amikor még én sem vagyok biztos benne. Amikor fogni akarok a fény a következő fogáson van, amikor lenézek lépni, a fény már a lépést nyaldossa. Nem tudom, hogy csinálja, de tökéletesen járja végig előttem az utat. Alig bírok kilépni oldalra, a combom kis görcsök csiklandozzák, de gyorsan ráállok s nyomban tovatűnnek. A kunsztban benyúlok a mutatóujjammal az egyujjasba, s kinézek oldalra majd csapok. Kilendülök, majd vissza. A topot fogva -nem tudom Pistike mit érzett- de én szerelmeskedtem a sziklával. Kielégítettem, s ő kielégített. Mélyeket lélegzek, s nézem a csillagokat. Nemsokára 8 óra, s mi kint vagyunk teljes sötétségben a semmi közepén.
Hihetetlenül élvezzük, nincs más lehetőség, maradunk. Professzionális falpucolás veszi kezdetét. Kitalálunk egy ülőstartos utat a travi végére, ez is megkéri. Egyre lejjebbről szállunk be, törve ki a lehetséges fogásféleségeket. Egy nagy lyuk marad végül a fal alján és valami vacak segítő. Mint a kezdő szerelmesek a pozíciókat, váltogatjuk egymást s dobjuk az újabb és újabb variációkat és kísérleteket a projektre. Majd egyszer csak körvonalazódik bennem, hogy tudnám elemelni a seggem a padről. Benyúlok az egyujjasba, majd hanyatt vágom magam, és tudom már mit kell csinálni. Megtisztítom a megfelelő moha rajtette lépést, és újra próbálom. Beszállok és felnyúlok a lyukba. Mutatóujjammal nem érzem annyira, így átváltok a középsőre. Kilépek jobbra, majd meghúzom az egyujjas dyno-t!

 A reibungon érzem, s tudom hogy már sikerült. Pisti is értetlenkedik, mik történtek itt az imént. Fent a nagy zseben elérzékenyülök, de aztán összeszedem magam. Ez az a boulder amire, ha életemben több utat nem nyitok is büszke leszek, ez egy igazi mestermunka! Egyszerűen gyönyörű és egyben hihetetlen. Ez egy Jumbo Love, egy Action Directe, egy Mikrokozmosz. Ezen utak nagy mászók által nyitott, neves utak és mind egy emberhez tudjuk igazán kapcsolni. Ha valahol felmerül a nevem egyszer, legyen egy esküvő előétele közben, vagy tábortűz mellett több bor után; hiszem hogy valaki halkan hozzáfűzi majd: igen-igen… Az utolsó vacsora
A név onnan jött, hogy már régóta egy nagyobb szünetet fontolgatok, mert a rossz ujjamon az ízület nem bírja a terhelést. Aznap hívtam fel a kórházat, s kaptam időpontot röntgenre ami majd sok mindent elárul. Erre testem megadta a választ; odabüntette az abszolút Fanatikumot. 7B Pisti is percekig áradozik az útról, nem tud betelni vele. Beszáll, majd felnyúl a lyukba. Szinte hallom a gondolatait: -Egy életem, egy halálom! – s meghúzza belőle. A következő mozdulaton már ordít, s innentől az összes többin a topig. Hihetetlen napot zártunk. Hagytunk itt még valamit, de az már egy másik rege része lesz.

 Pisti a FAt nézi az ösvényen

 megjelölt beszállók

Kifelé lenyomom még az új kunsztot. Neve: FA nehézsége megér egy olcsó 6A-t. Egyenlőre csak karból létezik, de már gondolkodom egy sarkazós kimászóson is. A kocsi mellett nézem a csillagokat és eszembe jut az éjszaka, a puha testű éjszaka…

Kreatin – mászás ?!

Hogy is van hát ez? Dopping vagy sem? Még én is cikinek tartottam nemrég megkérdezni, s pedzegetni ezt a témakört egy mászótársamtól, vajon ő hogy látja…? Ez a cikk sokaknak fog segíteni. Aki számmászó, aki projektelő és aki a feeling kedvéért mászik. Szerintem az alapkő legyen ez, a többit pedig mindenki fantáziájára bízom. “Nem a cél a fontos, hanem az odáig vezető út” Ha a hegyre libegővel is fel lehet menni, mi mégsem azzal fogunk, hiszen alatta megy a túraút is. Mi nem a csúcsról való kilátásra vagyunk kíváncsiak, hanem felfelé vezető útra, s azon folyamatokra, amelyeket átéltünk, s melyeket az út megtétele gerjesztett bennünk.
Ez a cikk a kreatin használatáról fog szólni, történetesen arról, kinek milyen tapasztalatai vannak benne. Aki fürdős önfotózós profilképek céljából szeretne izmot növelni az nyugodtan tegye, de hogy ezzel a plusz izommal jobban nem fog mászni azt garantálom. Sokan próbálták, s a tapasztalatok egyhangúak. Én a legnagyobb jóindulattal nem ajánlom senkinek!

 

Jochen Riegg
A nehézségi fok vonzásában
A kreatin gyakori beszédtéma manapság, de mászóberkeken belül nyíltan csak egyvalaki beszél róla. Ehhez hozzájárulnak a gyakran zavaros és ellentmondó információk is erről az anyagról. Vajon tényleg legális csodaszer, amitől a mászó nehezebb utakat is képes kimászni?
A stuttgarti mászó, Christoph Knoche jelentős felfedezést tett – ugyanez sikerült egyébként a német kémikus Justus Liebignek több mint 150 éve: a kreatin. A tudós a húslevesben fedezte fel, Christoph pedig Eric Hörst egyik edzésről szóló oktatókönyvében. Ha beírjuk a kifejezést a Google-ba, majdnem egymillió találatot kapunk, éppen olyan sokat, mint a világhírű Dolomitokra. Míg azonban a Dolomitok minden kétség fölé emelkednek, a kreatin használata megosztja a tudósokat.
A hiteltelenség legnagyobb része a bodybuilder-szférának köszönhető, mivel onnan származik a legtöbb függő. Az izmos vasgyúrók ismertek arról, hogy a kreatint nem számítják doppingolásnak, a lényeg az, hogy a bicepsz szakítsa szét a pólót. Az illegális tabletták szedése ott már majdnem napirendhez tartozik. A kreatinnal a mászásban nem egyszerű komolyan foglalkozni, mivel ehhez az anyaghoz valami komolytalan és piszkos kapcsolódik.
Christoph Knoche 4 évvel ezelőtt, viszonylag későn, 35 éves korában kezdett el mászni. Ez a király sport annyira lenyűgözte és olyan módon hatással volt rá, hogy heti ötször megy a mászóterembe edzeni – ami miatt a kollégái már-már tiszteletlenül házmesternek nevezik. Gyorsan felfogta, hogy az előrelépésnek és a javulásnak a mászásban a rendszeres edzéshez van köze. Beletemetkezett a szokásos szakirodalomba, és a rideg anyagot – épp úgy, mint a többiek – szórakoztató kriminek találta. A „Supplemente” fejezetben – magyarul táplálék-kiegészítők – olvasott először a kreatinról. Érdeklődött a szokásos fórumokon, de komoly információkat szerezni nem volt könnyű. A gyógyszertárban émelygett a gyomra, amikor első alkalommal egy 500 grammos dobozzal rendelt. Ez az anyag előéletét tekintve nem is csoda.  
Karsten Köhler, diplomás táplálkozáskutató a német teljesítménysport kutató centrumban Kölnben, rögtönözve is pontos információkat adott, amik mutatják, hogy már évek óta foglalkozik a táplálék-kiegészítők témával a teljesítménysportban és a témát minden oldalról vágja. Nyíltan és türelmesen magyaráz, mint szülők a gyermeküknek, akiknek a tudást egyszerűen és érthetően kell tálalni.
A kreatin eszerint egy testi szerves sav, ami 3 aminosavból épül fel. A májban és a vesékben képződik, és onnan a véráramon keresztül jut el az izomsejtekbe. Mint kreatinfoszfát (CP) fontos szerepet játszik az anaerob anyagcserében. Az ATP mellett a gyors energia egyik szállítója, mielőtt a glikolízisen és a zsírégetésen felül a test más energiaforrásai is felhasználódnak. Ha az ATP és CP tárolói üresek – ezek másodperceken belül felhasználódnának –, habár állandóan utántöltődnek, az erőkifejtés szintje már nem olyan magas, mint egy maximális terhelés kezdetekor. Csak több perces pihenést követően töltődnek újra a gyors és maximális erőtartalék-tárolók. Külső kreatinadagolással a kreatinszintet az izomsejtekben körülbelül 10 és 20 százalékkal lehet emelni és így a gyors és maximális teljesítményt növelni.
Eközben Christoph Konche-hoz eljutott a kreatindózis. Mivel ő gyógyszertárból szerezte, a veszély, hogy a kreatinnal együtt más, nem megengedett doppingszereket is magához vesz, csekély volt. De a veszély akkor is létezik: a tiltott szerekkel megspékelt kreatin, amelyet a hátsó udvarokban felállított laboratóriumokban szennyeznek be. Hogy ezt megakadályozzák, és a sportolókban tudatosítsák, hogy a táplálkozás-kiegészítésénél nehogy valódi doppingra kerüljön sor, ezért van a kölni lista. Ez a táplálék-kiegészítők olyan jegyzéke, amiket leteszteltek doppingszerekkel való szennyezésre. Azonban ez sem ad 100 %-os biztonságot, de minimalizálja a kockázatot. Németországban csak egy kreatingyártó van, ami megfelel ezeknek a kritériumoknak. Ez a kreatint a „creapure” márkanév alatt árulja. Általában a kreatint nem kellene ismeretlen gyártóktól interneten keresztül vagy a tengeren túlról beszerezni.
Vegyes érzelmekkel nyitja ki Christoph a dobozt. Ebben a kreatin kreatinmonohidrát formában, vagyis fehér, szagtalan por formájában található meg. Kivesz egy poharat a szekrényből, megtölti almalével és hozzáad 4 grammnyit egy kis mérőkanállal. Hidegben nem oldódik fel annyira jól a por, ezért néhányan meleg teával veszik be. Néhány nap feltöltő fázis után, amiben max. 20 grammnyi kreatint vett be, érkezett el a szintentartó fázishoz, amiben körülbelül 3 grammnyi dózis elegendő a kreatinszint fenntartásához az izmokban. Karsten Köhler szerint ez az adagolási forma felesleges: ki lehet hagyni a feltöltést. Ugyanis kimutatta, hogy a végső kreatinkoncentráció az izmokban ugyanolyan magas, feltöltéssel vagy anélkül. Mindenesetre, a vesék kevésbé lesznek megterhelve. Ugyanis a legtöbb kívülről bevett kreatin egyáltalán nem szívódik fel, hanem kiválasztódik a vizelettel. A magas koncentrációra csak egyedül azért van szükség, hogy növeljük az ozmotikus nyomást, hogy ezzel a plusz kreatin a sejtekbe jusson. Ha elérjük a maximális koncentrációt – ez minden embernél más – akkor a maradék egyszerűen kiválasztódik.
Christoph-nál már mutatkozik az első hatás. Az izmait nyilvánvalóan teltebbnek érzi. Hogy tényleg nőtt-e az ereje, 3 heti használat után még nem tudja megmondani. Természetesen az edzés marad továbbra is az első. De megtette az első lépést, amit sok ambiciózus amatőr is: a kezdeti gyors sikerek után a tudása magas szinten stagnál és a lehetőségei további optimalizálására törekszik. Cristoph két év alatt 9-es szintű sportmászóvá küzdötte fel magát. Szeretné a határokat felfelé tovább feszegetni. Ehhez tartozik mindenekelőtt egy intenzív, szakmai alapú edzés, egy megfelelő táplálkozás és emelett egy ez az első próbálkozás is legális adalékanyagokkal, mint  a kreatinnal.
A kreatin: egy eszköz a teljesítménynövelésre – ez már nem a doppinghoz közelít?
Wilhelm Schänzer professzor (58), a biokémiai intézet vezetője a Kölni Testnevelés- és Sportfőiskolán egyike a legtöbbször megkérdezett német doppingszakértőknek. Lassan beszél és halkan, mérlegel minden szót. Semmi tévest nem mondhat, mivel az ő szavának súlya van, ha doppingról van szó. Megkérdezték a Baumann esetben, a Pechstein esetben és az Ulrich esetben is. A kreatin esetében nyilvánvalóan kellemetlenséget árul el a hangja. Természetesen tudja, hogy az IOC (Nemzetközi Olimpiai Bizottság) 1998-ban a kreatint legális táplálék-kiegészítőnek nyilvánította, tehát az nem számít doppingolásnak. „Mindenesetre”, fogalmazza meg aggályait Schänzer, „az már kérdéses és a doppinghoz közel áll, ha állandóan magas mennyiségű kreatint adunk be.” Ez akkor történne, ha hosszabb ideig napi több mint 20-30 gramm kreatint fogyasztanánk. Noha a hal és a hús is tartalmaz kreatint – kb.1 gramm van 150 gramm marhahúsban – így azonban soha nem lehet az egyéni alapanyagcserében napi 2-3 gramm kreatinra növelni a szintet. 2-3 gramm: ez az a mennyiség, amit Schänzer még nem a doppinghoz számítana. Azonban már itt egy kellemetlen érzés vehető észre nála. A kreatin akkoriban azért nem számított doppinganyagnak, mert a kreatinin esetében, ami a bomlástermék, nem lehet eldönteni, hogy az a kívülről beadott kreatinból származik vagy természetesen a vizeletben köt ki. 2005 óta azonban ez a vita is tárgytalan. Időközben kialakultak olyan vizsgálati módszerek, amelyek mindkét fajta kreatint meg tudják különböztetni.
A dopping kérdése természetesen Cristoph-ot is kétségek közé sodorta. Mivel doppingolni semmi esetre sem akar. A teljesítményét becsületesen akarja növelni. Ehhez a becsületességhez számára mindenekelőtt a kemény edzés tartozik hozzá. A mászás, a becsületességet tekintve, egy eléggé ellentmondó sport. Egyrészt királyak akarunk lenni, haverokkal a sziklán lógni, pár sört inni – tehát úgy tenni, mintha a mászás tehetség kérdése és egy megerőltetés nélküli dolog lenne; másrész hamar rájövünk, hogy a semmittevéstől a legendás „mászóanekdotákat” kivéve még senki nem lett igazán jó. Gyanítjuk, hogy a kolléga mellettünk nem a sörivástól mászik 9-est, de beszélni róla vagy egyáltalán hozzáadni, hogy az ember szisztematikusan edz, ez lenne a legkevesebb. Egy ember volt, akinek mindkettő megvolt – a mászás és a semmittevés – ő Wolfgang Güllich. A hetvenes évek elején feismerte, hogy a mászás egy teljesen normális sport – és az edzést is ennek megfelelően fogta fel. Mint ahogy más sportágaknál is, csak kemény, célirányos és gyakran frusztráló edzéssel leszünk jók. (Milyen érdekes; ha az ember megnézi a „régi” nagy mászókat, Kurt Albert, Wolfgang Güllich, Alex Huber, Fred Rouhling- akárhogy szépítjük a dolgot ezek dolgos izomzatú, keményen kigyúrt mászók voltak. Hogy képes felvenni velük a versenyt egy pl. olyan mászó mint Dave Graham, akinek az alkarja lehet kisebb mint egy serdülő tini leányzóé. Pedig feltudja, ha egyáltalán nem lép-e túl. Egy két évtized elég is volt arra, hogy a sport ennyire átalakuljon, hogy ma már az igazi sztárok a jól pénzelt tehetséges csodagyerekek, vagy csak ezt teszi Fryberger és társai a szemünk elé? Néha megcsillan egy két „veterán”, de nagy versenyeken már nem érik el a mezőnyt. Ezekhez a kunsztokhoz, már nem az erődet kell segítségül hívd, hanem a tehetségedet. Mert a versenymászásban a világszínvonalban már csak a tehetségeseknek van esélye, a többiek pedig hazaballaghatnak az összerakott 8c-jeikkel, s senki sem fogja megkérdezni tőlük, hány egykezest húznak, holott Ondra egyet sem tud. De érdekel is ez valakit? Nem. A kivétel például a 2009 világbajnok, de akkor most miről is beszélünk?! „A szerk”.) A mászás mára megszépült imázsához hozzátartozik mindenféle mesterséges elutasítása. Szeretnénk a teljesítményt tisztán, külső segítség nélkül növelni. Korábban „tiszta mászásnak” hívták, akkoriban nem voltak ékek, csákányok, amik segítettek az előrejutásban vagy oxigénpalackok a magasban, ma ez az elutasítása a mesterséges táplálkozásnak vagy egyéb előnyöknek.  Az ilyen viselkedés egyik következménye a nagy tudatlanság is. „Semmilyen másik anyagról nincs annyi tudatlanság mint a kreatinról”, mondja Theo Wallimann professzor (64), az ETH Zürich biokémikusa és nyugdíjas professzora. Már 30 éve kutatja a kreatint, aligha van egy tudós a kontinensen, aki egész életét e teljesítménynövelő szer megfejtésének szentelte. A svájci németet könnyű hallgatni, de nehéz megérteni. Annyi év kutatás után megőrizte gyermeki lelkesedését és kíváncsiságát a kutatás tárgya iránt, mégis kis rezignáltság van a hangjában, mintha a lassú gondolkodású diákok ezerszeri magyarázat után sem akarják vagy tudják követni a gondolatait. Nem hagy kétséget afelől, hogy a kreatinnak anabolikus, azaz teljesítménynövelő hatása van. És ez normális adagolással is elérhető. Így a kreatinnal optimális táplálkozás által egy bizonyos előny szerezhető – teljesen legálisan. Azonban nemcsak az izomépítésben mutathatóak ki a pozitív hatások. „Mindenekelőtt a gyors repetatív (ismétlődő) és intenzív terhelésnél, mint pl. a focinál vagy az jéghokinál mutat a kreatin nyilvánvaló teljesítménynövelő hatást.” Ez azért van, mert egy megnövekedett kreatinszint a sejtekben egyszerűen hosszabban gyorsabb energiát tart fent az ATP-n és CP-n keresztül, és a regeneráció a teljesítmény szüneteltetésével gyorsabban következik be. Száz meg száz tanulmány van a kreatinról, mondja tovább Wallimann, ez az egyik legjobban vizsgált táplálék-kiegészítő a világon. És az egyetlen, aminek kimutatott teljesítménynövelő hatása van. Részben, azt is hozzáadja, hogy néhány tanulmány ellentmond egymásnak, mindenesetre ma általánosan bizonyítottnak számít, hogy a kreatin bizonyos területeken belül tisztán mérhető teljesítménynövekedést okoz. Hogy néhányat a publikációiból a Synergen AG, egy svájci kreatin-gyár sponzorált, ezt nem tartja különösen megbotránkoztatónak – ellenkezőleg: a tudományos életben normális, hogy a kutatásokat az ipar támogatásából fizetik. Ezenkívül ő ezért csak egy minimális összeget kapott. Így a 2010 július elején a Cambridge-i egyetemen megrendezett kreatinkonferencián, ahol világszerte elismert tudósok a „Kreatin a sportban és egészségben” című témáról vitatkoztak, természetesen az ipar  is jelen volt. Fontos számára az is, hogy a kreatinról terjedt mesékkel leszámoljon. Ott az a hiedelem, hogy ha vizet raktároznánk az izmokban, akkor ezáltal 2-3-kilót lehetne felszedni. „Ez csak a kezdetkor van így”, magyarázza meg Wallimann. „A víz a konyhasó kísérőjelensége, amit az, mint szállítócsatorna az izomsejtekbe juttat. Egy vagy két hét után a kreatinkoncentráció növekedése az izmokban befejeződik, és ezután a konyhasó és a víz is eltűnik. Tartós súlynövekedés csakis egyedül izomtömegen keresztül következik be. „Ez pedig azonban az edzés eredménye, nem pedig egyedül a kreatiné. A görcsök és a hasmenés szintén  az anekdoták birodalmába tartoznak, de tudományosan nem kimutatottak. A kreatinnak azonban nem csak anabolikus hatásai vannak, így Wallimann. Pozitív hatásai vannak a sérülések regenerációjában is. Azok a kisebb szakadások, amelyek nagy terheléskor vagy kemény edzéskor az izomzatban keletkeznek, kreatin hozzáadásával gyorsabban gyógyulnak, mivel a kreatin a proteinszintézist segíti. Ezek miatt a tulajdonságai miatt a kreatint egyre több rehabilitációs klinikán alkalmazzák. Ami a mellékhatásokat illeti, Wallimann figyelmeztet: “Még nincs semmilyen tanulmány a kreatin hosszú távú, évekre nyúló szedéséről, a leghosszabb idő hat hónap. Itt azonban nem mutatkoztak egészségbeli károsodások.” Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) egyik 2004-ből származó szakvéleménye szerint 3g kreatinmonohidrát napi fogyasztása jelentéktelennek számít.
A kreatinnak anabolikus hatása van; a kreatin nem káros, a kreatin nem doppingszer – tehát egy jó kis anyag. De mászásnál is segít?
Igazából Christoph-nak nem kell, hogy lelkiismeret-furdalása legyen, még akkor sem, ha négy hónapja teszteli a kreatint. Mert a profi mászók előtte már hosszú ideje megtették. Andreas Bindhammer: “Egyszer a feltöltő szakaszban próbáltuk a kreatint. De nem voltunk igazán meggyőzve.” Ma már nem használja. Az internetes hegyisport boltjában sincs iránta nagy kereslet.
További híres kreatin-tesztelő Damaris Knorr, Jürgen Reis, valószínűleg a mászókiválóságok nagy része. Thomas Huber is kipróbálta, és ő is szkeptikus: “Nyilván próbáltam már. De hogy bármit is segítene a mászásban, azt csak egy igazi teljesítménydiagnosztikával lehetne bebizonyítani.”
Egy általános probléma, ahogy Dr. Martin Schönfelder, a Müncheni Egyetem Testnevelés tanszékének a tudományos munkatársa gondolja: “Az már egy különbség, hogy a kreatint laboratóriumi körülmények között vagy helyszíni teszteléssel vizsgáljuk.” Sztenderdizált mérések a kerékpár ergométerrel az egyik, mérések különböző edzésállapotokat felmutató triatlon-futók részvételével a másik eset. Nem is beszélve egy sportmászóút összetettségéről, ami a folyamatosan változó megterhelésből adódik.
A mászóvilágbajnokságra az allgaui Christoph Finkel edzi a német nemzeti válogatottat (DAV – Deutscher Alpenverein). A kreatinnal való táplálék-kiegészítést egészen józanul látja: “A nemzeti válogatottban a kreatint a 90-es évek végén teszteltük, a kreatinhasználat fénykorában. A hatások azonban nem voltak olyanok, hogy valódi használatról beszélhessünk. Azóta elcsendesedtek a dolgok az anyag körül.”
Finkels hangjában van valami csibészes, mintha gondolatban egy lépéssel előrébb járna. A tekintete viszont teljesen érzelemmentesnek tűnik. Hogy a kádertagok idővel használnak-e kreatint, ő sem tudja. Mindenesetre nem kell, hogy az atléták számára tiltott legyen. De inkább az egészséges, természetes táplálkozásra kell építeni, amit mindenki magától követel meg. Egyébként – árulja el – a sportmászásban máshol vannak a hiányosságok. A fizikai teljesítőképesség a nemzeti és nemzetközi versenyterepen is olyan szoros, hogy több múlik a koncentráción, a taktikán, a különböző mozdulatok felismerésén és gyors alkalmazásán, mint a puszta erőn és kitartáson. Ezeken buknak el a legkevesebben. A kreatin miatt nem aggódik, inkább azokért az atlétákért, akiknek a testsúlya aggasztóan és betegesen lecsökkent. (!!! A szerk.)
Matthias Keller is, a DAV-nál az élhegyisport referense emlékszik néhány atlétára az NRW országos csapatából, akik a kétezres évek elején tesztelték a kreatint, itt sem nagyobb sikerrel.
A mászócsarnok levegője Stuttgartban izzadságszagú és poros, a mai csütörtök estén majd 300 mászó zsúfolódott itt össze, mint marhák a vagonban. Christoph csinál még néhány utolsó gyakorlatot a campus boardon, ezzel mára a kemény programot befejezte; fent a büfénél odaül néhány barátjához az asztalnál és befejezésként megrendeli a mászók izotóniás italát: egy búzasört. A szó a kreatinra terelődik. Olivernek van már valamennyi tapasztalata vele, elsősorban a body building területéről ismeri. Ő is alkalmazza. Ő sem számol be a kreatin általi egyértelmű teljesítménynövekedésről, azonban a regeneráció javulásáról igen, és ezzel együtt indirekt mégiscsak a teljesítmény növekedéséről, mert gyorsabban gyógyul és így keményebben és többet tud edzeni. Sebastiannak ezzel ellentétben nincs még tapasztalata a kreatinnal kapcsolatban, érdeklődve hallgatja azonban a beszélgetést. Miután pro és kontra megbeszéltek mindent, el tudja képzelni, hogy egyszer egyszerűen kipróbálja. Sokan, mint ő, hasonlóan vannak ezzel.
Megbízható számokról a kreatinfogyasztás esetében a különböző sportágakban ritkán lehet értesülni. Németországnak gyakorlatilag nincsenek információi. A legtöbb Amerikából származik, és ezek már jó pár évesek. Ott azt látni, hogy a kreatint minden lehetséges sportágban használják; mindenek előtt diákok körében elterjedt. Az arány erősen ingadozik 5 és 20 százalék között. Nem zárható ki azonban, hogy ez az arány sokkal magasabb. 2000-ben világszerte kb. 3000 tonna kreatint fogyasztottak. Valakinek tehát le kellett nyelnie – semmiképp sem a disznók hízlalására vagy paradicsomtermesztéshez használták. Németországra 2003-ban egy nagyjából 50 tonnás adat jut. Ez soknak hangzik, de nem az: ha egy sportolóra egy évben egy kg kreatin elfogyasztása jut, alig minden ezredik sportoló szed kreatint, szóval messze az ezrelék-szint alatt; összehasonlításul: minden német átlagban 80 kg húst fogyaszt egy évben, összesen 640 millió tonnát.
Egy 2010 májusában, a stuttgarti mászócsarnokban 120 mászónak feltett körkérdésből kiderül, hogy a mászók 36%-a már hallotta a kreatin szót, de a többség nem tudta pontosan, mi az. A mászók 98%-a 8-as szintig saját bevallása szerint még sosem használt kreatint. Ez nem meglepő: eddig a szintig lehet alkalmi mászókról beszélni, akik a mászást úgy űzik, mint egy hobbit a sok közül, és ahol a szórakozás és a közös élmény áll előtérben. A kilencedik szinttől felfelé egyértelműen változik a helyzet. Itt a mászók 80%-a ismeri a kreatint, kerek egyharmad próbálta már egyszer, 5 és 10 közötti százalékuk valószínűleg rendszeresen használja. Ez is beszédes: a kilencediktől kezdődik az ambiciózus versenymászók és profik szintje (vagyis azoké, akik a mászásra edzéseket fordítanak, mint a professzionális sportágakban, azonban nem tudják ebből finanszírozni a megélhetésüket). Ez a kör erősen teljesítményorientált, jobban tájékozott és nyitottabb ötletek és módszerek iránt, amelyek a teljesítményüket növelik.
A Stuttgartból származó adatokat nagy elővigyázatossággal kell kezelni. Azoknak a száma, akik használják a kreatint, de nincs erről adat, ugyanolyan magas lehet: a kérdezők megérzése szerint nem kevesen vannak, akik nem vallják be a kreatinfogyasztást. Vagy azért, hogy előnyt kovácsoljanak belőle, vagy mert nem akarják hozzáadni, vagy inkább más eszközökkel, mint tiszta edzéssel akarják a teljesítményüket növelni. Ez a meggyőződése a svájci kreatinkutató Theo Wallimann-nak is. A hazugság a sportolók mindennapjaihoz hozzátartozik. Ezalól a mászás sem kivétel. Christoph első kreatin-tesztfázisa négy hónapig tartott, azután tartott egy féléves szünetet. 2010 eleje óta újra rendszeresen használja a kreatint. Számára ez egyszerűen egy építőkő a többi közt, ő sem tud be a kreatinnak egyértelmű teljesítménynövekedést, azonban úgy véli, hogy mindenekelőtt a regenerációban van haszna, és így közvetlenül pozitív hatása van. Az interjú számára mindenesetre egy jóleső szünet volt a friss levegőn a stuttgarti mászócsarnok külső területén. Három óra boulder-edzés van a háta mögött. A köd kezd leszállni. Régen korábban kellett abbahagyni. Christoph elbúcsúzik, visszamegy a csarnokba, és ezen az estén az utolsók egyikeként befejezi az edzését a benti mászóutakon. Mindegy, még milyen eszközöket, titkos trükköket és kevésbé titkos fortélyokat fognak a következő években a lehetőségek piacán bevetni: a siker 90%-a a kemény, kínzó, magányos, végtelen és frusztráló tréning eredménye. Ezen a kreatin semmit nem változtat. Csak a evezőcsapások sűrűségét növeli az edzés rabszolgahajóján, a kínlódás pedig csak kínokkal telibb lesz.
Interjú: „A kreatin nem dopping – normális adagolással.”
Professzor Dr. Wilhelm Schänzer (58), a biokémiai intézet vezetője a Kölni Testnevelés- és Sportfőiskolán és elismert doppingszakértő.
Kletterspiegel: Schänzer professzor úr, mi a kreatin egyáltalán és milyen szerepet játszik a testben?
Professzor Schänzer: A kreatin egy testi szerves anyag, ami a májban és a vesékben képződik. Az izomsejtekben fontos szerepet játszik az anaerob energia-előállításban.
Kletterspiegel: Hogy hat egy külső bevétel?
Professzor Schänzer: A kreatin azoknak a kevés táplálékkiegészítőknek az egyike, amelyeknek a hatása valódi tanulmányokban mutatják ki. A bevétel növeli a kreatint szintet az izmokban. Ezáltal intenzívebben tudunk edzeni, ami a maximális és azonnali erőkifejtés növekedéséhez vezet.
Kletterspiegel: A kreatin doppingnak számít?
Professzor Schänzer: Mivel a kreatin magától is képződik a testünkben, valamint a halban és húsokban is előfordul, normális adagolás esetén nem beszélhetünk doppingról. Ez körülbelül napi három gramm esetén érvényes. Azonban extra nagy mennyiség fogyasztása esetén – és ez megesik – akkor már kérdéses, hogy ezt doppingnak lehet-e mondani vagy nem. Egy bizonyos felső határ felett hasonlóan, mint a koffeinnél már utána kellene gondolni.
Kletterspiegel: Hogy áll a fiatalsággal, mit javasol az utánpótlásnak?
Professzor Schänzer: 18 év alatt nem szabad kreatint szedni. A fiataloknak először a természetes potenciáljukat kell fejleszteniük. Erről azonban nincsenek tanulmányok etikai okok miatt.
Az interjút készítette: Jochen Riegg 2010 májusában
A Stuttgarti mászócsarnokban készített felmérés alapján:
Az összes mászó 36%-a már hallotta egyszer a kreatin szót.
98%-a a mászóknak 8-as nehézségi fokig soha nem szedett kreatint.
32%-a a mászóknak a 9-es foktól már egyszer próbálta a kreatint.
A felmérést készítette: Jochen Riegg 2010 májusában.
Kommentár – Jochen Riegg
Nagy tudatlanság
Én is használok időnként kreatint. És én is ugyanazt tapasztaltam, mint sok más tesztelő a mászásban: hogy tényleg használ-e, nem lehet pontosan megmondani. Úgy vélem, hogy a regenerációt lerövidíti; ez számomra a 48 évemmel egy fontos szempont, amikor már a pihenési idő természetesen hosszabb. Azonban nem akarom elhallgatni, hogy a kreatin-használatom első szakaszában egy 7c+-os úttal életem legnehezebb útját másztam meg. Mindenesetre előtte télen keményen és kitartóan edzettem a csarnokban. Akkor mi volt az, ami a nehézségi fok emelkedéséért felelős? A kreatin? Vagy az edzés?
Negatív tapasztalataim, mint súlyemelkedés vagy görcsök nem voltak. Ha emelkedett a súlyom, akkor ez inkább a farkaséhségnek volt köszönhető, amit a heti többszöri kemény edzés után éreztem. Azért azonban nem a kreatin a felelős, ha többet eszünk.
Sok profi esetében a kreatin-téma már leszerepelt. Már próbálták és újra abbahagyták; vagy használják tovább mindenféle fejlődés nélkül. Nem tudjuk olyan pontosan. Mivel ez is a kreatinról folyó kutatások tapasztalata: ezt az anyagot még mindig valami kétessel azonosítják, egy szürke terület a legális és illegális eszközök között. Senki nem beszél róla szívesen. De melyik mászó ismeri be szívesen, hogy úgy edz, mint egy buzgómócsing, kreatint szed és mégse fejlődik eleget.
Nem hiszem, hogy a kreatin egy tilos segédeszköz lenne a mászásban, ami az egyéni teljesítményt rossz fényben tüntetné fel. Az elmúlt évtized összes technikai előrelépését is lehetne hasonlóan kritizálni: a legfaszább hágóvasakat, optimális reibungmászócipőket, kitűnő edzéslehetőségeket a csarnokban. Minden továbbfejlődött és támogatja a mászót. Miért ne lehetne egy optimális táplálkozás is egy további építőkő?
Hol kezdődik a dopping? 2kg tésztánál, 6 aszpirinnél, 20 csésze kávénál? Paracelsus azt mondta ehhez: A mennyiség teszi a mérget. Napi 3 gramm egy elfogadható határ. Összességében hülyeség volna nem az összes lehetőséget kihasználni. Az ember is maximalista a kezdetektől fogva. Azon is látszik, hogy többé nem állatprémben, nyíllal és íjjal szaladgálunk.
Sokkal fontosabb ennél a vitánál számomra egy tárgyilagos felvilágosítás. Mindenekelőtt a fiatalok esetében van mit a DAV-nak bepótolni: Az a benyomásom, hogy a kreatinnal és az adalékanyagokkal kapcsolatban totális káosz uralkodik. A fiatal sportolók azonban tiszta kezelési útmutatást igényelnek. Sokkal jobb nyíltan és támadólag informálni – vagyis felvilágosítani –, mint ehelyett a fiatalokat az internet kétségekkel teli sötétjében „tapogatózni” hagyni.
A javaslat így hangozhatna: a 18 év alatti fiataloknak nem kellene kreatint szedniük. Nem azért, mert káros, hanem mert nekik a saját erejükből kell alkotniuk. 18 év felett már mindenki azt csinál, amit akar. De az edzés támogatása ezáltal értelmes lehet és lehet valami haszna. Mindenesetre a hatás észrevétele nélkül. Ez ugyanis mindenkinél más. Vannak ugyanis úgynevezett Non-Responderek, akiknél nem tudjuk pontosan, miért tűnik úgy, hogy a kreatin nem használ. Egy azonban tuti nem segít: a megbélyegzés negatív és pozitív irányban. A nyílt tapasztalatcsere a legjobb eszköz, a teljesítményoptimalizálást új eszközökkel erőlködés nélkül kivitelezni. Ez mindenkinek használ. Vagy mégsem? Mivel túl sok nyíltság már túlságosan egyenlő erőviszonyokhoz vezetne, amit talán nem akarunk. Ennek ellenére: ilyen témákat a jövőben nyíltan meg kellene vitatni – és nem csak az internet kétségekkel teli sötétjében.
 Infók a kreatinról
A kreatin egy testi szerves sav, ami fontos szerepet játszik az anaerob anyagcserében. A májban termelődik, és az izomsejtekben tárolódik. A kreatin halból és húsból is kinyerhető. Mint táplálék-kiegészítő a kereskedelemben kreatinmonohidrát formájában kínálják, egy fehér, szagtalan por. A kölni lista az előállítók egy jegyzéke, akiknek a termékét doppinganyagokkal való szennyezésre tesztelték. Csak tőlük kellene rendelni kreatint (www.koelnerliste.com).
Adagolás és alkalmazás: A port legtöbbször 2-5 grammos adagokban sok vízzel vagy gyümölcslével veszik be. Korábban egy 1-2 hetes feltöltő szakaszt 20 grammos napi adaggal ajánlottak, azonban néhány szakértő ezt nem tartja szükségesnek.
Nem dopping: A kreatint 1988-ban az IOC hivatalosan, mint táplálék-kiegészítőt ismerte el – ami nem dopping. A dopping-szakértő Wilhelm Schänzer számára azonban ez egy extrém magas kiegészítő egy köztes terület, aminél már mindenképpen doppingról beszélhetnénk. Egészségkárosító mellékhatások hosszabb bevétel esetén (6 hónap) nincsenek kimutatva. Mindenesetre a kreatin károsítja a veséket, mivel nagy része a vizeletben kiválasztódik: a veseproblémával küzdőknek a kiegészítő kreatinról le kell mondaniuk. 18 év alatt professzor Schänzer szerint a kreatint mindenképp kerülni kell, habár ezzel kapcsolatban etikai okokból nincsenek tanulmányok.
Vélemények:
Andreas Bindhammer, 2006-os német bajnok, világkupa győztes: „Mi egyszer kipróbáltuk a kreatint a feltöltő szakaszban 12 héten keresztül. A maximális erő javulása érezhető, de annyira nem győzött meg.”
Thomas Huber, extrém hegymászó: „Már párszor vettem be kreatint. Ám hogy észrevehető legyen a regenerációban a javulás, a bevételt egy teljesítménydiagnosztikával kellene kombinálni.”
Peter Würth, A-Nationalkader, boulder: „A táplálékkiegészítőkkel még nem foglalkoztam eléggé. Én a normális táplálkozásra ügyelek. Úgy gondolom, hogy a kreatin a csúcsteljesítményben nem játszik nagy szerepet.”
Matthias Keller, az élhegyisport referense a DAV-nál (Deutscher Alpenverein – német hegyisport egyesület): „A kreatin körüli felhajtás a 90 évek vége óta lezajlott. A mászásban nem hozott sikert. Mi az atlétáinknál inkább az egészséges étkezésre figyelünk a kiegészítők helyett.”   
Christoph Finkel, A-Nationaltrainer, versenymászás: Az atléták vesztesége nem a fizikumban van. Sokkal döntőbb a taktika, a technika és a mentális állapot. Itt erre koncentrálunk.
Damaris Knorr, német bajnok, 2003, Ba-Wü edző: „Én egy hétig próbáltam a kreatint és csak vastag alkarokat kaptam. Használni nem használt semmit. Én nem ajánlom.”

Nagyon nagy hálával tartozom Magyar Zsuzsinak, amiért létrejöhetett ez a post. Ezek után csak egy ötös diplomát kaphat a germanisztika szakon!
forrás: http://news.climbing.de/kletterspiegel-eine-neue-kletterzeitschrift/

KI-fogások

A neten olvastam, hogy a véradást követő napon -csak másnap- sportolók szerint nő a sportteljesítmény. Érdekes, jó -hihetőnek tűnő- érvekkel támasztották alá, gondoltam tesztelem. Így sikerült ellógni a szombati tanítási napot és kerültem a vérellátóba. Épp beszúrták a tűt, mikor hív Marci, egy Ördög-árkot terveznek. Bizonytalankodom, a többnapos eső miatt, előző napon Travist is próbáltam lebeszélni a kimenetelről. Még jó hogy nem hallgatott rám, különben nem mászta volna meg a Blitzkrieg Bop 7C+-t és nem lenne első ismétlője a Der blonde Hans 7B+ -nak.

Takarék, Pisti, Balázs, én a felállás. A jó öreg Pottensteini tábla. Már nagyon hiányzik visszamenni ide, így jó másfél év után. Hagytunk itt utakat, amit most el szeretnénk hozni. Bár izgulunk, hogy vizes lesz a fal, a kunszt száraz!
“Fagyos bemelegítő” után be is szerelem a projektet. Sumito. Nem igazán megy, lejövök. Balázs nem motivált rá annyira, így a Nimm ihn schlecht 7c+/8a ba szerel bele. Pisti is belemegy a Sumitoba, értetlenkedése hasonló az enyémhez. Legutóbb a kunszt, bár nem volt sima…

2009. nov.

…azért jóval könnyebben ment. Jobban mondva a kunsztig elmenni, a kunszt mozdulat, ami egy őrült dyno- nem sikerült. Lentről Pistit nézve körvonalazódik meg bennem, hogy végét talán máshogy is meg lehet csinálni. A következő próbánál sikerül megcsinálni a kunsztmozdulatot, visszatér az életkedvem.

Balázs útja röviden. A látottakat írom csak le, nem mentem bele bár nagyon csalogatott. Egy 5-6 méter függőleges fal után (tippre 7a körül lehet), az ember hirtelen egy plafon előtt találja magát, s a következő mozdulatok őrületes bouldert tartalmaznak, majd ?talán? egy erőkitartós lyukakkal élmény a végéig. Ez persze csak az amit lentről láttam, de legközelebb biztosan bele fogok menni, ugyanis az áthajlásban lévő mozdulatok fenomenálisan szépek.

Sumito újból. Felmászom akasztani a dyno előtti uccsó köztest, majd vissza a pihibe. Szerintem ilyen pihenőt, ilyen nehézségben nem igen adnak. A “0-ára pihenés után” getsch’on! Bal a kis lyukba, jobbláb fel, jobb kéz ki jobbra a kétujjas peremre, megtartani a kidőlést hátrafelé, balláb fel és ugrás. Szinte tartom a fogást, de egyszer csak a szemem előtt gyorsuló falat látom. Igen mérges vagyok, nagyon közelinek éreztem.

Pisit is mássza Balázs útját, valószínűleg ezért is vissza fogunk járni. Nekem van egy utolsó dobásom, nem rossz de nem is jó. Utolsónak viszont tökéletes. 🙂 Kiszerelek, összepakolunk. Sikerül megmásznom a lent futó Shorty nevű 6C+ traverzt első kísérletre aznap. Két éve próbálkoztam, de nem adta. Lentebb egy falon Pisti peremezik egy 7C traviban, de nem sikerül kinyomnia. Én is átmozgom, talán majd legközelebb. 
Hazamegyünk.

Balázs ujjai Petrohradon


Szegedi mászók – Számháború 7a+/b Trad from szegedi mászók on Vimeo.

Tudom már mi az én bajom. Meg akarom mászni a világot pedig, ezt nem lehet. Pneumatika órán felírtam egy lapra az idei projekteket 6c+ os fokozattól és rájöttem, hogy ezt nem lehet így csinálni. Túl sok mindent akarok egyszerre és ennek meg lesz a böjtje. Jövő héten megröntgeneztem az ujjam, kiújult valami a régi sérülésem környékén, eléggé demotiváló. 1 hónapja minden edzésről úgy megyek haza, hogy szívem szerint eret vágnék. Kezd megtörténni, ami eddig még nem volt; nem kapom vissza a sporttól amennyit belefektettem.
Amúgy érdekes, hogy a mászóteljesítményem egyensúlyban van az általam hallgatott zenékkel. Most élsz-et, hallgatok, ahelyett hogy Ramones szólna. Meg nem tudom, miért van az hogy azonosulni tudok Nina Sayers szerepével…

Májkrémes Hohe Wand
Helene tollából

A nagyfalon felhivas Mars 15th ,1948, outbreak of the Hungarian revolution for independence from the Habsburg. What’s more natural than celebrating this public holiday and then long week end in Austria ? The target : Hohe wand, a nice mountain ridge in the South -west of Vienna. I arrived on Friday evening at base camp with Timi, Tibi, Dani and our great driver Adam. There is not a single soul except from the stars : we are the first. On the early morning, after a cold night, awaken by the sunlight, , trying to warmed up our frozen feet, we discover, at last, the faces of our teammates, arrived during the night. I am happy to see that David is fine although I did not see him in Bercsenyi for months. A new climbing place, a wide choice of route, a “vidam csapat” of 25 guys, and the Sun !! Jo hétveget ! At 9 am everybody is bustling around the cars, discussing on the topo, searching for karabiners, helmets or partners. “Where are you going ?” Huuuu I have to go somewhere, huu I don’t know. :~ . Finally I follow Anett, and some Gyori édesek climbers : Meme, Kriszta, Laci and Roger, for some sport climbing projects. The way to the crags is strewn of meeting : climbers, families, funny hikers dressed like they were to climb the Mont Blanc, and paraglider, inspired by the nice weather. We had also been given a convincing demo of How to tangle one’s paraglider’s wings in a tree, after an amazing 1s 17’’’ flight. The first two routes I climbed with Anett were not the best of the world: stairs sculpted in a fragile rock, with one single interesting move. But after a muesli and a crazy route (something helical in a kind of chimney), we get some courage and tackle some more interesting problems :2 nice and vertical lines. Meanwhile, Tibi and Gabor are playing in pulling themselves on a rope in a nice (or horrible) cave-shaped route. What is pretty surprising is that almost everybody meet up with us in our crags after their own project of big wall or hard sport climbing. But we did not tell anybody where we are moreover, there are so many crag in the area ! At base camp a nice campfire welcomes us! Thanks Dani andTimi ! Dinner time, and time to savour some nice meal prepared by budding cookers. Miam miam ! Hoho What’s that ? It seems I can smell the presence of an undesired guest in the surroundings. Majkremmmmmmmm Aaaaahhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh. Sunday ! Bor, Bence, Eke, and Mister Rap appeared from nowhere ! Once again it is a great mess around the cars, everybody is talking at the same time, between two tablets of magnesium and C-vitamin (things that the Tesco majkrem fails to provide) I am lost ! It is too early in the morning and my Hungarian to English translator is still inactivated. Fortunately I am adopted by Feco and the Gyori Edes team for some sport climbing. In a few hours, this great climbing party turns into a ‘shivering together party in the freezing wind’. But in spite of the cold Feco and his bravery tackle a very spicy 6+ (actually something closer to 8-). The route is so ‘szép’ that the rope get trapped and he has to climb it once more. Later, I join Gabor and the call of big walls, for a little think tank on the reversibility principle of the expresses, the necessity of two points, corollary to the Heisenberg uncertainty, and other even more philosophical issues. At nightfall, we appreciate warming up by the fire, in a good company, food and Tokaj. Everyone is narrating it exploits and adventures of the day. It is very funny even if I do not really understand… A really good evening, but, something is missing…. : our rockstar and its guitar ! Monday and last day for many of us. Lots of ‘Big wall’ projects ! I join Gabor to continue our important philosophical discussion. The project is the unpronounceable Danglweg Hochfallwand, 2 pitches of 30 and 50 m in the Sun, advised by Adam and Istvan. The route is nice, and I feel in a good shape so that I am sure when I reach the belay station that is is not yet the correct one, and that I have to keep going upper. The second pitch also appears really short. But it is not the opinion of my partner who is trying to establish communication with lizards to kill time. One regret : I do not see one single animal despite of the quantity of dropping we meet. A nice panorama on the Schneeberg at the top and we abseil down. Youhou ! Oups.. The rope is a bit short … Thank you to my rescue team and their cash pad who help me, at the last pitch, to finish the day alive. The crag down bellow, I find a poor Bor without partner : everybody is too tired or ‘nagyfalling’ . 22:30 Civilisation: gaz puffs, Nino nino, “Ing 2999 Ft”, tüü tüüt, “Spar olcsobb”,… Why am I back ? A nice week end to know a bit more about the guys I meet in Bercsenyi, to speak, eat, live Hungarian, and of course to climb ! See you next trip (with more challenging route, ok Anett ? ) ! What about a trip in the French calanques next year ? ( http://www.bonnegrimpe.com/photopaysage.html) If we meet there, I promise I write on the blog in Hungarian ;). Sok boldogsagot kivanok mindekinek a maszsassal ! A votre santé !

——————————————————————————

Hétfő este a csapat nagy része hazament (köztük Helene), két kocsi maradt. Fecó, Anett, Norbi, Laci, én és Rapp Uram, Eke, Czanik és Bor.

Kedden verőfényes napsütésben főztünk egy kis grízes vaníliapudingot

Fecóval a Direkte Sonnenuhrwand-ot másztuk 7+ -ért. Meg kell mondjam ez az út gyönyörű. Többek között kitett kimászások, életem legszebb 5-ös hossza és egy lefelé (!) vezető hossz is volt benne.

Miután leértünk Norbi, Laci, Gábor és Anett a Mikla nevű szektornál pont befejezték a mászást (Eke, Czanik meg Bor máshol nagyfalaztak). Ez a szektor elég érdekes: szó szerint fel vannak festve a sziklára az utak és 70 éves szögekkel van biztosítva. Mondanom sem kell zsíros és kicsit törős. Norbi kitört egy lépést és beleesett pár métert egy rozsdás karikába :S

Sütkéreztünk egy kicsit, aztán belemásztunk a Weg der Wr.Neustadter Jugend 7+ -os útba (90m). Volt benne egy kunsztos kimászás, a vége szép volt, tetején a kereszt.

-Gábor hol vagy?
-Ímhol vagyok Fecó!

Végül felmentünk az ÖTK mászóiskolába meg kimentünk a Skywalk-ra.

Képek bővebben itt.

Mind szerelmesek lettünk

Ez a bejegyzés nem a csodaszép horvát lányokról fog szólni, most a mászásé volt a főszerep. Újságíró kolleginám fogja megírnia  bejegyzést, megpróbálva visszaadni a visszaadhatatlan napokat!

Számháború

 Lajkó Bendegúz tollából:

Napok óta figyelem a yahoo időjárás jelentőt, szombatra stabil napos időt ígér Várgesztesre.
Nagyon vágytam már egy kis jó idő után és talán gesztes ilyenkor a legszebb. Szokásos telefonok, szervezkedés, de a végére megint csak ketten maradunk.
Már megszoktam és nem is igen bosszant, csak így k***a drága szegedről egy napra felautózni.
Virág Imi barátommal indulunk reggel 7:30-kor, az örök hó birodalmából.
Szegeden 20 cm hó eset az elmúlt hetekben és ettől már egy kicsit ki van mindenki, mintha megfordult volna az ország és északon lenne dél.
Nem sokat pöcsölünk, bedobjuk a csomagokat a Skodálatosba és már repülünk is a pályán M5-M0-.
Szokásos M0 dugó, nézem a mellettem álló virslis céllövöldés kocsit az összes létező sztárral felfestve az oldalára, amikor egyszer csak hátulról belénk szállnak.
Jól bevágtam a fejem, lehet hazafele sisakban jövök. Rendőrhívás, még nagyobb dugó, közös megegyezés és megállíthatatlanul folytatjuk utunkat.
Beérünk gesztesre, megvesszük a napi reggelit, alma, keksz, joghurt és már tudom hogy ebben az időben nem enni fogok.
Fel a zsákot és irány a fal. A kristálynál Kocsis Ricsiék mászogatnak, hátrébb Vad Norbiék, korán van még, de azért már a könnyebb részeken sokan vannak.
Bemelegítünk és elkezdünk mászni, először egy VI-os, majd VI+ , VII-. Megérkezik az Everest különítmény aki IV-est mászik TR több cuccal mint aki az El Capot mászná. Cigiznek, kiabálnak, ehhez már öreg vagyok, visszamegyünk a kristályra. Megpróbálom a Patyomkint, 2008ban simán elmásztam a második nittig,de a kunszt nem ment, most nincs semmi gond szépen nyugodtan megmászom. Örülök és megnő a motivációm, jöhet a projektem.
A bánya falon másztam tavaly egy új utat, egy nagyon szép repedés, ami egy kis tetőbe ér bele és itt van a kunszt. Miután megmásztam szemet vetettem egy baloldali “nagy tető”-s kimászásra. Sokat gondolkodtam rajta, hogy hogy lehetne biztosítani a kunsztját, egy kötéllel vagy kettővel kéne? Azt tudtam, hogy az utolsó ékem a nagytető alatt bombabiztos,ami utána jön az rejtély .Akkora volt a motivésön, hogy a befelsőzést elvetettem etikai szempontból, nagy falon sincs lehetőség, különben sem vagyok én barlangász.
Gabót megkértem, hogy kamerázzon, beöltözök, mint a karácsonyfa. A szimpla kötél mellett döntök, nem olyan rossz a kötélvezetés, amit kell azt majd kihosszabbítok. Gabó lenyomja a reccet és elindulok, az alját ismerem,de érzem a hideg kő meg fogja szedni a vámot. A tető alatt vagyok az bomba ék már bent van és teszem el a 2.-es Fr-et a tetőbe, shake left, shake right……Sarok ide, letekerés oda, de a végén csak beleülök, hogy rendezzem a gondolataimat. Megvan az elképzelés és már fölé is mászok a tetőnek, egy felelőtlen lépés ballal és már repülök is lefelé. Minden tart! Felhúzom magam a kötélen és átnézem a friendeket. A 2.-est kicsit megigazítom, behúzatom magam és kicsit pihenek. Egy reccsenés és már szakad is ki a 2.-es. Zuhanok, de a bomba ék megtart. Friend a kötélen, a behúzó drót eltört, nem értem, ezért miért jött ki, de sebaj, mondom Gabónak; van másik 2.-es is nálam. Szerintem teljesen őrültnek tart, de én meg akkor is megmászom. Berakom a fr-et és már mászom is át a kulcsot. Brutál piaz láb leteker bal pontos és már állok is föl, az esés elmarad. Matekolok a 0.5-ös fr.el, meg valami kis rézékkel, de durranok is, inkább kimászok innen már nem eshetek le,Felérek! Üvöltök! Standolok és indulok vissza, vár a megmászás. Tea, nápolyi kis pihi és az éles próba gondolatától belül valahol nagyon mélyen megremegek. Miért nem jó nekem a VI-os másfél méterenként jó nittekkel, fasza standal. Nem tudom megmondani. Bekötöm magam,erősödik a belső hang,de ahogy fellépek a falra az egész testembe érzem visszajönni az erőt. Mindent tudok, a cucc tart és meg, meg tudom csinálni. Tető,1-2-3 minden köztesben bent a kötél, jöhet a boulder. Hanyattfekvés, sarkalok és kaszáspókosan keresztbenyúlok, ballal egy kis perem, láb keresztbe, bal kiszúr, jöhet a piaz, lépés pontos, akasztom a 0.5-öst és örömömben kiáltok egy nagyot. Meg van, amiért küzdöttem,ez megéri a rengeteg edzést, nélkülözést, utazást. Megállunk a Krisztinánál  megisszuk az áldomást az útra, a Számháború nevet kapja és 7b-re adom,de ez nem szentírás, remélem mielőbb ismétlik és finomodik a fokozat. Elkezdődött a 2011-es szezon!!!!!