Hogy is van hát ez? Dopping vagy sem? Még én is cikinek tartottam nemrég megkérdezni, s pedzegetni ezt a témakört egy mászótársamtól, vajon ő hogy látja…? Ez a cikk sokaknak fog segíteni. Aki számmászó, aki projektelő és aki a feeling kedvéért mászik. Szerintem az alapkő legyen ez, a többit pedig mindenki fantáziájára bízom. “Nem a cél a fontos, hanem az odáig vezető út” Ha a hegyre libegővel is fel lehet menni, mi mégsem azzal fogunk, hiszen alatta megy a túraút is. Mi nem a csúcsról való kilátásra vagyunk kíváncsiak, hanem felfelé vezető útra, s azon folyamatokra, amelyeket átéltünk, s melyeket az út megtétele gerjesztett bennünk.
Ez a cikk a kreatin használatáról fog szólni, történetesen arról, kinek milyen tapasztalatai vannak benne. Aki fürdős önfotózós profilképek céljából szeretne izmot növelni az nyugodtan tegye, de hogy ezzel a plusz izommal jobban nem fog mászni azt garantálom. Sokan próbálták, s a tapasztalatok egyhangúak. Én a legnagyobb jóindulattal nem ajánlom senkinek!
Jochen Riegg
A nehézségi fok vonzásában
A kreatin gyakori beszédtéma manapság, de mászóberkeken belül nyíltan csak egyvalaki beszél róla. Ehhez hozzájárulnak a gyakran zavaros és ellentmondó információk is erről az anyagról. Vajon tényleg legális csodaszer, amitől a mászó nehezebb utakat is képes kimászni?
A stuttgarti mászó, Christoph Knoche jelentős felfedezést tett – ugyanez sikerült egyébként a német kémikus Justus Liebignek több mint 150 éve: a kreatin. A tudós a húslevesben fedezte fel, Christoph pedig Eric Hörst egyik edzésről szóló oktatókönyvében. Ha beírjuk a kifejezést a Google-ba, majdnem egymillió találatot kapunk, éppen olyan sokat, mint a világhírű Dolomitokra. Míg azonban a Dolomitok minden kétség fölé emelkednek, a kreatin használata megosztja a tudósokat.
A hiteltelenség legnagyobb része a bodybuilder-szférának köszönhető, mivel onnan származik a legtöbb függő. Az izmos vasgyúrók ismertek arról, hogy a kreatint nem számítják doppingolásnak, a lényeg az, hogy a bicepsz szakítsa szét a pólót. Az illegális tabletták szedése ott már majdnem napirendhez tartozik. A kreatinnal a mászásban nem egyszerű komolyan foglalkozni, mivel ehhez az anyaghoz valami komolytalan és piszkos kapcsolódik.
Christoph Knoche 4 évvel ezelőtt, viszonylag későn, 35 éves korában kezdett el mászni. Ez a király sport annyira lenyűgözte és olyan módon hatással volt rá, hogy heti ötször megy a mászóterembe edzeni – ami miatt a kollégái már-már tiszteletlenül házmesternek nevezik. Gyorsan felfogta, hogy az előrelépésnek és a javulásnak a mászásban a rendszeres edzéshez van köze. Beletemetkezett a szokásos szakirodalomba, és a rideg anyagot – épp úgy, mint a többiek – szórakoztató kriminek találta. A „Supplemente” fejezetben – magyarul táplálék-kiegészítők – olvasott először a kreatinról. Érdeklődött a szokásos fórumokon, de komoly információkat szerezni nem volt könnyű. A gyógyszertárban émelygett a gyomra, amikor első alkalommal egy 500 grammos dobozzal rendelt. Ez az anyag előéletét tekintve nem is csoda.
Karsten Köhler, diplomás táplálkozáskutató a német teljesítménysport kutató centrumban Kölnben, rögtönözve is pontos információkat adott, amik mutatják, hogy már évek óta foglalkozik a táplálék-kiegészítők témával a teljesítménysportban és a témát minden oldalról vágja. Nyíltan és türelmesen magyaráz, mint szülők a gyermeküknek, akiknek a tudást egyszerűen és érthetően kell tálalni.
A kreatin eszerint egy testi szerves sav, ami 3 aminosavból épül fel. A májban és a vesékben képződik, és onnan a véráramon keresztül jut el az izomsejtekbe. Mint kreatinfoszfát (CP) fontos szerepet játszik az anaerob anyagcserében. Az ATP mellett a gyors energia egyik szállítója, mielőtt a glikolízisen és a zsírégetésen felül a test más energiaforrásai is felhasználódnak. Ha az ATP és CP tárolói üresek – ezek másodperceken belül felhasználódnának –, habár állandóan utántöltődnek, az erőkifejtés szintje már nem olyan magas, mint egy maximális terhelés kezdetekor. Csak több perces pihenést követően töltődnek újra a gyors és maximális erőtartalék-tárolók. Külső kreatinadagolással a kreatinszintet az izomsejtekben körülbelül 10 és 20 százalékkal lehet emelni és így a gyors és maximális teljesítményt növelni.
Eközben Christoph Konche-hoz eljutott a kreatindózis. Mivel ő gyógyszertárból szerezte, a veszély, hogy a kreatinnal együtt más, nem megengedett doppingszereket is magához vesz, csekély volt. De a veszély akkor is létezik: a tiltott szerekkel megspékelt kreatin, amelyet a hátsó udvarokban felállított laboratóriumokban szennyeznek be. Hogy ezt megakadályozzák, és a sportolókban tudatosítsák, hogy a táplálkozás-kiegészítésénél nehogy valódi doppingra kerüljön sor, ezért van a kölni lista. Ez a táplálék-kiegészítők olyan jegyzéke, amiket leteszteltek doppingszerekkel való szennyezésre. Azonban ez sem ad 100 %-os biztonságot, de minimalizálja a kockázatot. Németországban csak egy kreatingyártó van, ami megfelel ezeknek a kritériumoknak. Ez a kreatint a „creapure” márkanév alatt árulja. Általában a kreatint nem kellene ismeretlen gyártóktól interneten keresztül vagy a tengeren túlról beszerezni.
Vegyes érzelmekkel nyitja ki Christoph a dobozt. Ebben a kreatin kreatinmonohidrát formában, vagyis fehér, szagtalan por formájában található meg. Kivesz egy poharat a szekrényből, megtölti almalével és hozzáad 4 grammnyit egy kis mérőkanállal. Hidegben nem oldódik fel annyira jól a por, ezért néhányan meleg teával veszik be. Néhány nap feltöltő fázis után, amiben max. 20 grammnyi kreatint vett be, érkezett el a szintentartó fázishoz, amiben körülbelül 3 grammnyi dózis elegendő a kreatinszint fenntartásához az izmokban. Karsten Köhler szerint ez az adagolási forma felesleges: ki lehet hagyni a feltöltést. Ugyanis kimutatta, hogy a végső kreatinkoncentráció az izmokban ugyanolyan magas, feltöltéssel vagy anélkül. Mindenesetre, a vesék kevésbé lesznek megterhelve. Ugyanis a legtöbb kívülről bevett kreatin egyáltalán nem szívódik fel, hanem kiválasztódik a vizelettel. A magas koncentrációra csak egyedül azért van szükség, hogy növeljük az ozmotikus nyomást, hogy ezzel a plusz kreatin a sejtekbe jusson. Ha elérjük a maximális koncentrációt – ez minden embernél más – akkor a maradék egyszerűen kiválasztódik.
Christoph-nál már mutatkozik az első hatás. Az izmait nyilvánvalóan teltebbnek érzi. Hogy tényleg nőtt-e az ereje, 3 heti használat után még nem tudja megmondani. Természetesen az edzés marad továbbra is az első. De megtette az első lépést, amit sok ambiciózus amatőr is: a kezdeti gyors sikerek után a tudása magas szinten stagnál és a lehetőségei további optimalizálására törekszik. Cristoph két év alatt 9-es szintű sportmászóvá küzdötte fel magát. Szeretné a határokat felfelé tovább feszegetni. Ehhez tartozik mindenekelőtt egy intenzív, szakmai alapú edzés, egy megfelelő táplálkozás és emelett egy ez az első próbálkozás is legális adalékanyagokkal, mint a kreatinnal.
A kreatin: egy eszköz a teljesítménynövelésre – ez már nem a doppinghoz közelít?
Wilhelm Schänzer professzor (58), a biokémiai intézet vezetője a Kölni Testnevelés- és Sportfőiskolán egyike a legtöbbször megkérdezett német doppingszakértőknek. Lassan beszél és halkan, mérlegel minden szót. Semmi tévest nem mondhat, mivel az ő szavának súlya van, ha doppingról van szó. Megkérdezték a Baumann esetben, a Pechstein esetben és az Ulrich esetben is. A kreatin esetében nyilvánvalóan kellemetlenséget árul el a hangja. Természetesen tudja, hogy az IOC (Nemzetközi Olimpiai Bizottság) 1998-ban a kreatint legális táplálék-kiegészítőnek nyilvánította, tehát az nem számít doppingolásnak. „Mindenesetre”, fogalmazza meg aggályait Schänzer, „az már kérdéses és a doppinghoz közel áll, ha állandóan magas mennyiségű kreatint adunk be.” Ez akkor történne, ha hosszabb ideig napi több mint 20-30 gramm kreatint fogyasztanánk. Noha a hal és a hús is tartalmaz kreatint – kb.1 gramm van 150 gramm marhahúsban – így azonban soha nem lehet az egyéni alapanyagcserében napi 2-3 gramm kreatinra növelni a szintet. 2-3 gramm: ez az a mennyiség, amit Schänzer még nem a doppinghoz számítana. Azonban már itt egy kellemetlen érzés vehető észre nála. A kreatin akkoriban azért nem számított doppinganyagnak, mert a kreatinin esetében, ami a bomlástermék, nem lehet eldönteni, hogy az a kívülről beadott kreatinból származik vagy természetesen a vizeletben köt ki. 2005 óta azonban ez a vita is tárgytalan. Időközben kialakultak olyan vizsgálati módszerek, amelyek mindkét fajta kreatint meg tudják különböztetni.
A dopping kérdése természetesen Cristoph-ot is kétségek közé sodorta. Mivel doppingolni semmi esetre sem akar. A teljesítményét becsületesen akarja növelni. Ehhez a becsületességhez számára mindenekelőtt a kemény edzés tartozik hozzá. A mászás, a becsületességet tekintve, egy eléggé ellentmondó sport. Egyrészt királyak akarunk lenni, haverokkal a sziklán lógni, pár sört inni – tehát úgy tenni, mintha a mászás tehetség kérdése és egy megerőltetés nélküli dolog lenne; másrész hamar rájövünk, hogy a semmittevéstől a legendás „mászóanekdotákat” kivéve még senki nem lett igazán jó. Gyanítjuk, hogy a kolléga mellettünk nem a sörivástól mászik 9-est, de beszélni róla vagy egyáltalán hozzáadni, hogy az ember szisztematikusan edz, ez lenne a legkevesebb. Egy ember volt, akinek mindkettő megvolt – a mászás és a semmittevés – ő Wolfgang Güllich. A hetvenes évek elején feismerte, hogy a mászás egy teljesen normális sport – és az edzést is ennek megfelelően fogta fel. Mint ahogy más sportágaknál is, csak kemény, célirányos és gyakran frusztráló edzéssel leszünk jók. (Milyen érdekes; ha az ember megnézi a „régi” nagy mászókat, Kurt Albert, Wolfgang Güllich, Alex Huber, Fred Rouhling- akárhogy szépítjük a dolgot ezek dolgos izomzatú, keményen kigyúrt mászók voltak. Hogy képes felvenni velük a versenyt egy pl. olyan mászó mint Dave Graham, akinek az alkarja lehet kisebb mint egy serdülő tini leányzóé. Pedig feltudja, ha egyáltalán nem lép-e túl. Egy két évtized elég is volt arra, hogy a sport ennyire átalakuljon, hogy ma már az igazi sztárok a jól pénzelt tehetséges csodagyerekek, vagy csak ezt teszi Fryberger és társai a szemünk elé? Néha megcsillan egy két „veterán”, de nagy versenyeken már nem érik el a mezőnyt. Ezekhez a kunsztokhoz, már nem az erődet kell segítségül hívd, hanem a tehetségedet. Mert a versenymászásban a világszínvonalban már csak a tehetségeseknek van esélye, a többiek pedig hazaballaghatnak az összerakott 8c-jeikkel, s senki sem fogja megkérdezni tőlük, hány egykezest húznak, holott Ondra egyet sem tud. De érdekel is ez valakit? Nem. A kivétel például a 2009 világbajnok, de akkor most miről is beszélünk?! „A szerk”.) A mászás mára megszépült imázsához hozzátartozik mindenféle mesterséges elutasítása. Szeretnénk a teljesítményt tisztán, külső segítség nélkül növelni. Korábban „tiszta mászásnak” hívták, akkoriban nem voltak ékek, csákányok, amik segítettek az előrejutásban vagy oxigénpalackok a magasban, ma ez az elutasítása a mesterséges táplálkozásnak vagy egyéb előnyöknek. Az ilyen viselkedés egyik következménye a nagy tudatlanság is. „Semmilyen másik anyagról nincs annyi tudatlanság mint a kreatinról”, mondja Theo Wallimann professzor (64), az ETH Zürich biokémikusa és nyugdíjas professzora. Már 30 éve kutatja a kreatint, aligha van egy tudós a kontinensen, aki egész életét e teljesítménynövelő szer megfejtésének szentelte. A svájci németet könnyű hallgatni, de nehéz megérteni. Annyi év kutatás után megőrizte gyermeki lelkesedését és kíváncsiságát a kutatás tárgya iránt, mégis kis rezignáltság van a hangjában, mintha a lassú gondolkodású diákok ezerszeri magyarázat után sem akarják vagy tudják követni a gondolatait. Nem hagy kétséget afelől, hogy a kreatinnak anabolikus, azaz teljesítménynövelő hatása van. És ez normális adagolással is elérhető. Így a kreatinnal optimális táplálkozás által egy bizonyos előny szerezhető – teljesen legálisan. Azonban nemcsak az izomépítésben mutathatóak ki a pozitív hatások. „Mindenekelőtt a gyors repetatív (ismétlődő) és intenzív terhelésnél, mint pl. a focinál vagy az jéghokinál mutat a kreatin nyilvánvaló teljesítménynövelő hatást.” Ez azért van, mert egy megnövekedett kreatinszint a sejtekben egyszerűen hosszabban gyorsabb energiát tart fent az ATP-n és CP-n keresztül, és a regeneráció a teljesítmény szüneteltetésével gyorsabban következik be. Száz meg száz tanulmány van a kreatinról, mondja tovább Wallimann, ez az egyik legjobban vizsgált táplálék-kiegészítő a világon. És az egyetlen, aminek kimutatott teljesítménynövelő hatása van. Részben, azt is hozzáadja, hogy néhány tanulmány ellentmond egymásnak, mindenesetre ma általánosan bizonyítottnak számít, hogy a kreatin bizonyos területeken belül tisztán mérhető teljesítménynövekedést okoz. Hogy néhányat a publikációiból a Synergen AG, egy svájci kreatin-gyár sponzorált, ezt nem tartja különösen megbotránkoztatónak – ellenkezőleg: a tudományos életben normális, hogy a kutatásokat az ipar támogatásából fizetik. Ezenkívül ő ezért csak egy minimális összeget kapott. Így a 2010 július elején a Cambridge-i egyetemen megrendezett kreatinkonferencián, ahol világszerte elismert tudósok a „Kreatin a sportban és egészségben” című témáról vitatkoztak, természetesen az ipar is jelen volt. Fontos számára az is, hogy a kreatinról terjedt mesékkel leszámoljon. Ott az a hiedelem, hogy ha vizet raktároznánk az izmokban, akkor ezáltal 2-3-kilót lehetne felszedni. „Ez csak a kezdetkor van így”, magyarázza meg Wallimann. „A víz a konyhasó kísérőjelensége, amit az, mint szállítócsatorna az izomsejtekbe juttat. Egy vagy két hét után a kreatinkoncentráció növekedése az izmokban befejeződik, és ezután a konyhasó és a víz is eltűnik. Tartós súlynövekedés csakis egyedül izomtömegen keresztül következik be. „Ez pedig azonban az edzés eredménye, nem pedig egyedül a kreatiné. A görcsök és a hasmenés szintén az anekdoták birodalmába tartoznak, de tudományosan nem kimutatottak. A kreatinnak azonban nem csak anabolikus hatásai vannak, így Wallimann. Pozitív hatásai vannak a sérülések regenerációjában is. Azok a kisebb szakadások, amelyek nagy terheléskor vagy kemény edzéskor az izomzatban keletkeznek, kreatin hozzáadásával gyorsabban gyógyulnak, mivel a kreatin a proteinszintézist segíti. Ezek miatt a tulajdonságai miatt a kreatint egyre több rehabilitációs klinikán alkalmazzák. Ami a mellékhatásokat illeti, Wallimann figyelmeztet: “Még nincs semmilyen tanulmány a kreatin hosszú távú, évekre nyúló szedéséről, a leghosszabb idő hat hónap. Itt azonban nem mutatkoztak egészségbeli károsodások.” Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) egyik 2004-ből származó szakvéleménye szerint 3g kreatinmonohidrát napi fogyasztása jelentéktelennek számít.
A kreatinnak anabolikus hatása van; a kreatin nem káros, a kreatin nem doppingszer – tehát egy jó kis anyag. De mászásnál is segít?
Igazából Christoph-nak nem kell, hogy lelkiismeret-furdalása legyen, még akkor sem, ha négy hónapja teszteli a kreatint. Mert a profi mászók előtte már hosszú ideje megtették. Andreas Bindhammer: “Egyszer a feltöltő szakaszban próbáltuk a kreatint. De nem voltunk igazán meggyőzve.” Ma már nem használja. Az internetes hegyisport boltjában sincs iránta nagy kereslet.
További híres kreatin-tesztelő Damaris Knorr, Jürgen Reis, valószínűleg a mászókiválóságok nagy része. Thomas Huber is kipróbálta, és ő is szkeptikus: “Nyilván próbáltam már. De hogy bármit is segítene a mászásban, azt csak egy igazi teljesítménydiagnosztikával lehetne bebizonyítani.”
Egy általános probléma, ahogy Dr. Martin Schönfelder, a Müncheni Egyetem Testnevelés tanszékének a tudományos munkatársa gondolja: “Az már egy különbség, hogy a kreatint laboratóriumi körülmények között vagy helyszíni teszteléssel vizsgáljuk.” Sztenderdizált mérések a kerékpár ergométerrel az egyik, mérések különböző edzésállapotokat felmutató triatlon-futók részvételével a másik eset. Nem is beszélve egy sportmászóút összetettségéről, ami a folyamatosan változó megterhelésből adódik.
A mászóvilágbajnokságra az allgaui Christoph Finkel edzi a német nemzeti válogatottat (DAV – Deutscher Alpenverein). A kreatinnal való táplálék-kiegészítést egészen józanul látja: “A nemzeti válogatottban a kreatint a 90-es évek végén teszteltük, a kreatinhasználat fénykorában. A hatások azonban nem voltak olyanok, hogy valódi használatról beszélhessünk. Azóta elcsendesedtek a dolgok az anyag körül.”
Finkels hangjában van valami csibészes, mintha gondolatban egy lépéssel előrébb járna. A tekintete viszont teljesen érzelemmentesnek tűnik. Hogy a kádertagok idővel használnak-e kreatint, ő sem tudja. Mindenesetre nem kell, hogy az atléták számára tiltott legyen. De inkább az egészséges, természetes táplálkozásra kell építeni, amit mindenki magától követel meg. Egyébként – árulja el – a sportmászásban máshol vannak a hiányosságok. A fizikai teljesítőképesség a nemzeti és nemzetközi versenyterepen is olyan szoros, hogy több múlik a koncentráción, a taktikán, a különböző mozdulatok felismerésén és gyors alkalmazásán, mint a puszta erőn és kitartáson. Ezeken buknak el a legkevesebben. A kreatin miatt nem aggódik, inkább azokért az atlétákért, akiknek a testsúlya aggasztóan és betegesen lecsökkent. (!!! A szerk.)
Matthias Keller is, a DAV-nál az élhegyisport referense emlékszik néhány atlétára az NRW országos csapatából, akik a kétezres évek elején tesztelték a kreatint, itt sem nagyobb sikerrel.
A mászócsarnok levegője Stuttgartban izzadságszagú és poros, a mai csütörtök estén majd 300 mászó zsúfolódott itt össze, mint marhák a vagonban. Christoph csinál még néhány utolsó gyakorlatot a campus boardon, ezzel mára a kemény programot befejezte; fent a büfénél odaül néhány barátjához az asztalnál és befejezésként megrendeli a mászók izotóniás italát: egy búzasört. A szó a kreatinra terelődik. Olivernek van már valamennyi tapasztalata vele, elsősorban a body building területéről ismeri. Ő is alkalmazza. Ő sem számol be a kreatin általi egyértelmű teljesítménynövekedésről, azonban a regeneráció javulásáról igen, és ezzel együtt indirekt mégiscsak a teljesítmény növekedéséről, mert gyorsabban gyógyul és így keményebben és többet tud edzeni. Sebastiannak ezzel ellentétben nincs még tapasztalata a kreatinnal kapcsolatban, érdeklődve hallgatja azonban a beszélgetést. Miután pro és kontra megbeszéltek mindent, el tudja képzelni, hogy egyszer egyszerűen kipróbálja. Sokan, mint ő, hasonlóan vannak ezzel.
Megbízható számokról a kreatinfogyasztás esetében a különböző sportágakban ritkán lehet értesülni. Németországnak gyakorlatilag nincsenek információi. A legtöbb Amerikából származik, és ezek már jó pár évesek. Ott azt látni, hogy a kreatint minden lehetséges sportágban használják; mindenek előtt diákok körében elterjedt. Az arány erősen ingadozik 5 és 20 százalék között. Nem zárható ki azonban, hogy ez az arány sokkal magasabb. 2000-ben világszerte kb. 3000 tonna kreatint fogyasztottak. Valakinek tehát le kellett nyelnie – semmiképp sem a disznók hízlalására vagy paradicsomtermesztéshez használták. Németországra 2003-ban egy nagyjából 50 tonnás adat jut. Ez soknak hangzik, de nem az: ha egy sportolóra egy évben egy kg kreatin elfogyasztása jut, alig minden ezredik sportoló szed kreatint, szóval messze az ezrelék-szint alatt; összehasonlításul: minden német átlagban 80 kg húst fogyaszt egy évben, összesen 640 millió tonnát.
Egy 2010 májusában, a stuttgarti mászócsarnokban 120 mászónak feltett körkérdésből kiderül, hogy a mászók 36%-a már hallotta a kreatin szót, de a többség nem tudta pontosan, mi az. A mászók 98%-a 8-as szintig saját bevallása szerint még sosem használt kreatint. Ez nem meglepő: eddig a szintig lehet alkalmi mászókról beszélni, akik a mászást úgy űzik, mint egy hobbit a sok közül, és ahol a szórakozás és a közös élmény áll előtérben. A kilencedik szinttől felfelé egyértelműen változik a helyzet. Itt a mászók 80%-a ismeri a kreatint, kerek egyharmad próbálta már egyszer, 5 és 10 közötti százalékuk valószínűleg rendszeresen használja. Ez is beszédes: a kilencediktől kezdődik az ambiciózus versenymászók és profik szintje (vagyis azoké, akik a mászásra edzéseket fordítanak, mint a professzionális sportágakban, azonban nem tudják ebből finanszírozni a megélhetésüket). Ez a kör erősen teljesítményorientált, jobban tájékozott és nyitottabb ötletek és módszerek iránt, amelyek a teljesítményüket növelik.
A Stuttgartból származó adatokat nagy elővigyázatossággal kell kezelni. Azoknak a száma, akik használják a kreatint, de nincs erről adat, ugyanolyan magas lehet: a kérdezők megérzése szerint nem kevesen vannak, akik nem vallják be a kreatinfogyasztást. Vagy azért, hogy előnyt kovácsoljanak belőle, vagy mert nem akarják hozzáadni, vagy inkább más eszközökkel, mint tiszta edzéssel akarják a teljesítményüket növelni. Ez a meggyőződése a svájci kreatinkutató Theo Wallimann-nak is. A hazugság a sportolók mindennapjaihoz hozzátartozik. Ezalól a mászás sem kivétel. Christoph első kreatin-tesztfázisa négy hónapig tartott, azután tartott egy féléves szünetet. 2010 eleje óta újra rendszeresen használja a kreatint. Számára ez egyszerűen egy építőkő a többi közt, ő sem tud be a kreatinnak egyértelmű teljesítménynövekedést, azonban úgy véli, hogy mindenekelőtt a regenerációban van haszna, és így közvetlenül pozitív hatása van. Az interjú számára mindenesetre egy jóleső szünet volt a friss levegőn a stuttgarti mászócsarnok külső területén. Három óra boulder-edzés van a háta mögött. A köd kezd leszállni. Régen korábban kellett abbahagyni. Christoph elbúcsúzik, visszamegy a csarnokba, és ezen az estén az utolsók egyikeként befejezi az edzését a benti mászóutakon. Mindegy, még milyen eszközöket, titkos trükköket és kevésbé titkos fortélyokat fognak a következő években a lehetőségek piacán bevetni: a siker 90%-a a kemény, kínzó, magányos, végtelen és frusztráló tréning eredménye. Ezen a kreatin semmit nem változtat. Csak a evezőcsapások sűrűségét növeli az edzés rabszolgahajóján, a kínlódás pedig csak kínokkal telibb lesz.
Interjú: „A kreatin nem dopping – normális adagolással.”
Professzor Dr. Wilhelm Schänzer (58), a biokémiai intézet vezetője a Kölni Testnevelés- és Sportfőiskolán és elismert doppingszakértő.
Kletterspiegel: Schänzer professzor úr, mi a kreatin egyáltalán és milyen szerepet játszik a testben?
Professzor Schänzer: A kreatin egy testi szerves anyag, ami a májban és a vesékben képződik. Az izomsejtekben fontos szerepet játszik az anaerob energia-előállításban.
Kletterspiegel: Hogy hat egy külső bevétel?
Professzor Schänzer: A kreatin azoknak a kevés táplálékkiegészítőknek az egyike, amelyeknek a hatása valódi tanulmányokban mutatják ki. A bevétel növeli a kreatint szintet az izmokban. Ezáltal intenzívebben tudunk edzeni, ami a maximális és azonnali erőkifejtés növekedéséhez vezet.
Kletterspiegel: A kreatin doppingnak számít?
Professzor Schänzer: Mivel a kreatin magától is képződik a testünkben, valamint a halban és húsokban is előfordul, normális adagolás esetén nem beszélhetünk doppingról. Ez körülbelül napi három gramm esetén érvényes. Azonban extra nagy mennyiség fogyasztása esetén – és ez megesik – akkor már kérdéses, hogy ezt doppingnak lehet-e mondani vagy nem. Egy bizonyos felső határ felett hasonlóan, mint a koffeinnél már utána kellene gondolni.
Kletterspiegel: Hogy áll a fiatalsággal, mit javasol az utánpótlásnak?
Professzor Schänzer: 18 év alatt nem szabad kreatint szedni. A fiataloknak először a természetes potenciáljukat kell fejleszteniük. Erről azonban nincsenek tanulmányok etikai okok miatt.
Az interjút készítette: Jochen Riegg 2010 májusában
A Stuttgarti mászócsarnokban készített felmérés alapján:
Az összes mászó 36%-a már hallotta egyszer a kreatin szót.
98%-a a mászóknak 8-as nehézségi fokig soha nem szedett kreatint.
32%-a a mászóknak a 9-es foktól már egyszer próbálta a kreatint.
A felmérést készítette: Jochen Riegg 2010 májusában.
Kommentár – Jochen Riegg
Nagy tudatlanság
Én is használok időnként kreatint. És én is ugyanazt tapasztaltam, mint sok más tesztelő a mászásban: hogy tényleg használ-e, nem lehet pontosan megmondani. Úgy vélem, hogy a regenerációt lerövidíti; ez számomra a 48 évemmel egy fontos szempont, amikor már a pihenési idő természetesen hosszabb. Azonban nem akarom elhallgatni, hogy a kreatin-használatom első szakaszában egy 7c+-os úttal életem legnehezebb útját másztam meg. Mindenesetre előtte télen keményen és kitartóan edzettem a csarnokban. Akkor mi volt az, ami a nehézségi fok emelkedéséért felelős? A kreatin? Vagy az edzés?
Negatív tapasztalataim, mint súlyemelkedés vagy görcsök nem voltak. Ha emelkedett a súlyom, akkor ez inkább a farkaséhségnek volt köszönhető, amit a heti többszöri kemény edzés után éreztem. Azért azonban nem a kreatin a felelős, ha többet eszünk.
Sok profi esetében a kreatin-téma már leszerepelt. Már próbálták és újra abbahagyták; vagy használják tovább mindenféle fejlődés nélkül. Nem tudjuk olyan pontosan. Mivel ez is a kreatinról folyó kutatások tapasztalata: ezt az anyagot még mindig valami kétessel azonosítják, egy szürke terület a legális és illegális eszközök között. Senki nem beszél róla szívesen. De melyik mászó ismeri be szívesen, hogy úgy edz, mint egy buzgómócsing, kreatint szed és mégse fejlődik eleget.
Nem hiszem, hogy a kreatin egy tilos segédeszköz lenne a mászásban, ami az egyéni teljesítményt rossz fényben tüntetné fel. Az elmúlt évtized összes technikai előrelépését is lehetne hasonlóan kritizálni: a legfaszább hágóvasakat, optimális reibungmászócipőket, kitűnő edzéslehetőségeket a csarnokban. Minden továbbfejlődött és támogatja a mászót. Miért ne lehetne egy optimális táplálkozás is egy további építőkő?
Hol kezdődik a dopping? 2kg tésztánál, 6 aszpirinnél, 20 csésze kávénál? Paracelsus azt mondta ehhez: A mennyiség teszi a mérget. Napi 3 gramm egy elfogadható határ. Összességében hülyeség volna nem az összes lehetőséget kihasználni. Az ember is maximalista a kezdetektől fogva. Azon is látszik, hogy többé nem állatprémben, nyíllal és íjjal szaladgálunk.
Sokkal fontosabb ennél a vitánál számomra egy tárgyilagos felvilágosítás. Mindenekelőtt a fiatalok esetében van mit a DAV-nak bepótolni: Az a benyomásom, hogy a kreatinnal és az adalékanyagokkal kapcsolatban totális káosz uralkodik. A fiatal sportolók azonban tiszta kezelési útmutatást igényelnek. Sokkal jobb nyíltan és támadólag informálni – vagyis felvilágosítani –, mint ehelyett a fiatalokat az internet kétségekkel teli sötétjében „tapogatózni” hagyni.
A javaslat így hangozhatna: a 18 év alatti fiataloknak nem kellene kreatint szedniük. Nem azért, mert káros, hanem mert nekik a saját erejükből kell alkotniuk. 18 év felett már mindenki azt csinál, amit akar. De az edzés támogatása ezáltal értelmes lehet és lehet valami haszna. Mindenesetre a hatás észrevétele nélkül. Ez ugyanis mindenkinél más. Vannak ugyanis úgynevezett Non-Responderek, akiknél nem tudjuk pontosan, miért tűnik úgy, hogy a kreatin nem használ. Egy azonban tuti nem segít: a megbélyegzés negatív és pozitív irányban. A nyílt tapasztalatcsere a legjobb eszköz, a teljesítményoptimalizálást új eszközökkel erőlködés nélkül kivitelezni. Ez mindenkinek használ. Vagy mégsem? Mivel túl sok nyíltság már túlságosan egyenlő erőviszonyokhoz vezetne, amit talán nem akarunk. Ennek ellenére: ilyen témákat a jövőben nyíltan meg kellene vitatni – és nem csak az internet kétségekkel teli sötétjében.
Infók a kreatinról
A kreatin egy testi szerves sav, ami fontos szerepet játszik az anaerob anyagcserében. A májban termelődik, és az izomsejtekben tárolódik. A kreatin halból és húsból is kinyerhető. Mint táplálék-kiegészítő a kereskedelemben kreatinmonohidrát formájában kínálják, egy fehér, szagtalan por. A kölni lista az előállítók egy jegyzéke, akiknek a termékét doppinganyagokkal való szennyezésre tesztelték. Csak tőlük kellene rendelni kreatint (
www.koelnerliste.com).
Adagolás és alkalmazás: A port legtöbbször 2-5 grammos adagokban sok vízzel vagy gyümölcslével veszik be. Korábban egy 1-2 hetes feltöltő szakaszt 20 grammos napi adaggal ajánlottak, azonban néhány szakértő ezt nem tartja szükségesnek.
Nem dopping: A kreatint 1988-ban az IOC hivatalosan, mint táplálék-kiegészítőt ismerte el – ami nem dopping. A dopping-szakértő Wilhelm Schänzer számára azonban ez egy extrém magas kiegészítő egy köztes terület, aminél már mindenképpen doppingról beszélhetnénk. Egészségkárosító mellékhatások hosszabb bevétel esetén (6 hónap) nincsenek kimutatva. Mindenesetre a kreatin károsítja a veséket, mivel nagy része a vizeletben kiválasztódik: a veseproblémával küzdőknek a kiegészítő kreatinról le kell mondaniuk. 18 év alatt professzor Schänzer szerint a kreatint mindenképp kerülni kell, habár ezzel kapcsolatban etikai okokból nincsenek tanulmányok.
Vélemények:
Andreas Bindhammer, 2006-os német bajnok, világkupa győztes: „Mi egyszer kipróbáltuk a kreatint a feltöltő szakaszban 12 héten keresztül. A maximális erő javulása érezhető, de annyira nem győzött meg.”
Thomas Huber, extrém hegymászó: „Már párszor vettem be kreatint. Ám hogy észrevehető legyen a regenerációban a javulás, a bevételt egy teljesítménydiagnosztikával kellene kombinálni.”
Peter Würth, A-Nationalkader, boulder: „A táplálékkiegészítőkkel még nem foglalkoztam eléggé. Én a normális táplálkozásra ügyelek. Úgy gondolom, hogy a kreatin a csúcsteljesítményben nem játszik nagy szerepet.”
Matthias Keller, az élhegyisport referense a DAV-nál (Deutscher Alpenverein – német hegyisport egyesület): „A kreatin körüli felhajtás a 90 évek vége óta lezajlott. A mászásban nem hozott sikert. Mi az atlétáinknál inkább az egészséges étkezésre figyelünk a kiegészítők helyett.”
Christoph Finkel, A-Nationaltrainer, versenymászás: Az atléták vesztesége nem a fizikumban van. Sokkal döntőbb a taktika, a technika és a mentális állapot. Itt erre koncentrálunk.
Damaris Knorr, német bajnok, 2003, Ba-Wü edző: „Én egy hétig próbáltam a kreatint és csak vastag alkarokat kaptam. Használni nem használt semmit. Én nem ajánlom.”
Nagyon nagy hálával tartozom Magyar Zsuzsinak, amiért létrejöhetett ez a post. Ezek után csak egy ötös diplomát kaphat a germanisztika szakon!
forrás: http://news.climbing.de/kletterspiegel-eine-neue-kletterzeitschrift/
