Kapcsolódó szektorleírás: Sobrio | BHSK climbing
Svájc legdélibb kantonja olaszul Ticino, németül Tessin. Egy kis csücsök mely belóg Olaszországba, hivatalos nyelve az olasz. Németül még sokan beszélnek a Svájc német területeiről származó bevándorlóknak köszönhetően, de csak az angollal már bajban lehetünk. Északról az Alpok hegyvonulata határolja, ennek köszönhetően időjárása jóval melegebb és növényzete jóval zöldebb, mint az ország más területein. Ponte Brollanal találkozhatunk vadon növő pálmafákkal is. Pálmafa Svájcbaan?!?! Ha az ember mindenhova esőt vagy hideget lát, utolsó gondolata Tessin! Na ez jól hangzik, de sajnos nem csak a mászók gondolkoznak ám így, hanem mindenki az országban és ugye a tömegnek valahogy át kell jutnia a hegyeken. Péntek esti lejutás tipikusan 1-2 órás dugót jelent a Gotthard alagútnál, Húsvétkor 3. A local arcok már tudják a google maps alapján, mikor érdemes váltani a San Bernardino alagútra, ami Zürichből kb 45 perc plusz forgalom nélkül. Persze az alagutak felett 2000 méteren hágókon is át lehet jutni mialatt Ferrarit, Porschet (jó ezt mondjuk az egész országban bárhol) és még különlegesebb kocsikat láthatunk, de gyakran lezárják őket ősszel időlegesen majd végleg és csak június környékén nyitnak meg újra.
Egyik korábbi túránk a Szent Gotthárd-hágónál 
Landscape a parkolóból
Ezen a hétvégén is így történt, bejött a hideg és az eső, így két irányba ment mindenki: túrasí vagy Tessin. Mi Krisztával és kislányunkkal Lillával az utóbbit választottuk, azon belül is Sobriot, mely egy különleges kis gneisz gyöngyszem 1000 méter felett közel Chironicohoz. 7 fokot írtak ide mint maximum hőmérséklet, de nem tudtunk Krisztával megegyezni más szektorban, így ez lett. Gondoltam én kibírom, úgyis van ott egy rövid 8a amire ez a best idő, Lillát csak fel kell jól öltöztetni, legyen! Gyorsan foglaltam is szállást Sobrion Normánál – egy authentic helyi néni. Péntek esti lemenetel, hágó zárva, az alagút előtt 1.5 óra dugó, még egész szerencsés! A falu amúgy tipik svájci, a völgy felett magasan, gyönyörű kilátással a hegyekre, szemben Chironico, kevés turista. Reggel az az igazi csípős 2-3 fok széllel, de Norma biztosított, menjünk csak mászni, a fal déli fekvésű és a hideg szél északról jön a hegyek felől, így szélvédett és meleg lesz. Elképzelhetetlennek tűnt, de a falnál mintha tényleg elzárták volna a szelet és feltekerték a hőmérsékletet, kezdésnek jó. Persze Kriszta azonnal – „én megmondtam, hogy jó lesz!” Mááázli! Hát annyira jó volt, hogy a napos utakat nem lehetett volna mászni, a forró kövön csak a kígyó maradt meg – jól meg is ijedtünk egymástól.
30m napon, not now 
A szektorban amúgy az az igazi gneisz található – hatalmas letisztult elemek, bevágások, kimászások, repedések, nyitott peremek. Jól lehet gyakorolni a clean mászást. Krisztának nagyon nem fekszik ez a stílus, így projektelés helyett !!okosan!! a technika elmélyítésére ment inkább rá, sok 6a fokozat mászásával. Először egy gyönyörű 6a+ utat másztunk, reibungok az elején, repedések a közepén és egy mantle kimászás a végén, tényleg zseniális! Amúgy itt van életem best 6b+ útja: egy kézrepedéssel indul, majd egyre jobban humorúbb, pozitívabb lesz miközben kicsit becsavarodik az egész jobbra és a repedés pedig folyamatosan elvékonyodik majd szinte megszűnik, whaaaat mit kapsz te jóságos ég!
Pimpers paradise, A 6b+! Balra 7b-k, jobbra 7c+ él, esőben is mászható.
A kinézett 8a-ba is sikerült végre belemászni, az út zseniálisan gyönyörű, mint minden ebben a szektorban, a nittelés borzalmas és veszélyes, mint az egyetlen ebben a szektorban?! Kb 15 méter, 3 nitt. Az első előtt már megcsinálsz egy 7a mozdulatsort, így azt csalóbottal érdemes betenni. A másodikat egy sarkazásból kell bevarázsolni, messze van és kicsi az akasztófogás, ha kihúzott kötéllel leesel akkor föld. A harmadik cseles, mert a másodiktól jobbra felfele van, és a kettő között található a kunszt – először balra kell elindulni nyitott peremeken, majd egy sarkazással felfele a kulcsmozdulat, majd semmi nyitott fogásokon lépés nélkül jobbra mászás a nittig – de itt nem tudsz akasztani, át kell mászni a nitt másik oldalára és onnan egy rossz reibungról, vagy még 2 mozdulat felfele és onnét visszaakasztani. Ha ez megvan, a standig már csak 5 méter könnyűért. Zia nem volt az útban, így nem is volt ötletem először a feljutásra a 2. és a 3. nitt között, de no para: felhúztam a csalóbotot és bevarázsoltam a kötelet. Elkezdtem nézni topiban, de ugye először balra kell mászni a 2. nittől, a kötél meg a 3. nittben jobbra van bent, így minden beleesésnél a kötél felfeküdt a két nitt közötti gneisz pocakra és a kövön kb 3 métert súrlódva behintáztam – minden próba után köpeny ellenőrzés. A béta végül kikristályosodott, de a 3. akasztás nem: ha előtte esek az nagy lesz, de nem para. Ha a jobb oldaláról esek, akkor az már para lehet de jó biztivel still ok, ha viszont elkezdem kihúzni a kötelet eldurranva a reibis akasztófogásból és ott kipattanok akkor tuti vége, mi legyen? Csak lógtam a kötélben is arra gondoltam, olyan nincs hogy nincs.. akkooor van! Yess! A megoldás a 3. nitt kihosszabbítása lett hevederrel, amit balra vízszintesen kivezettem és feltapeltem a falra. Így a sarkazás után betudom akasztani a kihosszabbítást balról és nyilván ettől a tape el is enged és minden a helyére kerül. Tudom kicsit bézöl megoldás, de a mászás problémamegoldásról szól, nem a sexi magamutogatásról.. állítólag..
Macipüspök beteszi az első köztest 
Pacipüsi nyugovóra tért
Este Norma pizzat sütött nekünk, a gyerek amúgy annyit eszik, kettő már nem elég, így hármat kellett rendelnünk.. mászótripen este muszáj full betankolni kajával. Az ágyban jóllakottan átismételtem a szekvenciát és arra jutottam – easy megmászás, csak aratni kell.
Black Rider eleje 
Repedések, bevágások, élek, mantle
Másnap az első bemelegítős átmozgásnál minden okénak tűnt, inkább csak a 3. akasztást néztem meg újra. Aztán jött az első éles próba, de a 2. köztest nem sikerült beakasztani, kicsit elfordult a karabiner és a rossz szög miatt már pont nem értem el. Ok, a 3. nitt már nem para, így lecseréltem ezt egy hosszabb köztesre. Pár perc után elkezdett esni így gyorsan beszálltam újra. A 2. akasztás sikerül, megcsinálom a kunsztot, majd a 3. akasztásnál – keresztbe akasztom bal kézzel jobbra – kihúzom a kötelet, de pont egy centivel messzebb van a karcsi mint kéne, de valahogy elkapom és elkezdem beakasztani és akkor megtörtént: a kihosszabbított alpin könnyített és ezért kis drótnyelvű karabinerbe beleakadt az ujjam és a kötél egyszerre, és bárhogy próbáltam nem jött ki. Rögtön tudtam, na most tényleg komoly gáz van, ha beleesek, először eltörik az ujjam, majd a kihúzott, de be nem akasztott kötél miatt földig esek! Uhh végül sikerült beleráznom a kötelet valahogy, de ez az, mikor 2 másodperc egy örökkévalóságnak tűnik. Teljesen eldurranva az enyhén vizes fogásokon valahogy tovább csapkodtam, de az utolsó mozdulatnál elengedett minen. Csak lógtam a kötélben és szitált az eső … 10 másodperc után feltörtek bennem az érzelmek nem kevés dühvel fűszerezve, majd kontrollálatlan formában a felszínre törtek egy hatalmas ordítás formájában. Kriszta kérdezte, kiszerelek-e az útból, kértem egy gyors időjárás előrejelzést tőle a következő 1-2 órára, és mivel ez nem mutatott esőt, a gneisz meg gyorsan szárad, maradjon. A következő 1 órában összeszedtem magam fejben, éreztem, maradt még erő erre a rövid, de mégis meglepően hosszú útra – a 2. és 3. nitt kb 2-3 méterre van egymástól, de a két akasztás között 13 mozdulat van. Most nem lesz tötyörészés, az előző próbánál egy lépés hibát vétettem még a 2. nitt előtt, és a nyitott peremeken feljebb túl sokat helyezkedtem az ujjaimat, erre most figyelek, gyorsan és tisztán, kicsivel több kockázattal fogok mászni. OK, a 2. akasztás kész, kimászás balra, jobbos nyitott perem, sarok be, kulcsmozdulat, de valami nincs rendben – nem érem el a következő fogást és újra esek. HIHETETLEN! Tudom mire képes a testem, tudom, meg tudom mászni ezt az utat, fejben jól kezelem ezeket a szituációkat és általában elő tudom magamból hozni azt a minimális pluszt, amiből a pont hogy megmászás lesz a majdnem sikerült helyett, de most nem megy!? Következő szerdán le akarom küldeni az éves 8b+ projectemet és most ez a 8a hülyét csinál belőlem.. teljesen felmegy bennem a pumpa és szólok Krisztának, engedjen le, 10 perc pihi és megmászom. Ő kétkedően figyelmeztet, ez a legeslegutolsó próba, már el kellett volna indulni haza. OKÉ, ENGEDJ LE, 10 PERC!!! Nem tudom elengedni és feladni, egyszerűen nem megy!! Az 5. próbánál a kulcsfogást – most először – megzárom saskarommal és áthúzom. Az akasztás is rendben van, teljesen eldurranok, a testem esni akar, de az agyam nem engedi, innét már nem..
Így esett el végül mégis a Black Rider 8a út, de a sikerért ezúttal jobban meg kellet harcolnom, mint hittem. Amúgy utólag találtam egy videót a neten ahol ezt másszák és a csávó a 2. és 3. között kimegy egész balra egy hatalmas kancsóba, lepiheni magát, majd fentebbi fogásokon vissza.. na ebből születnek a 8a.nu-n a 7c/7c+ downgrade commentek, haha! Mindenestere tanlságos utazásunkat a Fekete Lovassal egy jó ideig nem fogom elfelejteni.
Írta: Barabás Gábor
