Porúbka

Megnézem a falra írt fokozatot, majd felnézek milyen messze a stand. Keresgélem a nitteket. Talán tévedésből helyezett el a költő egyet-egyet itt ott eredetileg tradicionális stílusnak szánva az utat. De nem, ez egy sportszektor – slussz passz ennyi akasztással kell feljutni a standig. Úja a fokozatra nézek, majd újra fel a falra, ez összezsugorodásra készteti a “díszes golyóállományomat.”

Talival csak mászni akartunk menni, majdnem mindegy is hogy hová, csak idegen szikla legyen- ez volt minden vágyam. Tali bedobott egy helyet Szlovákiában, ahol volt már és később Kalamár Ábeltől is hallottam némi megerősítést: Porúbka – magyarul Turirtovány. Kempingből nyílnak a sziklák, kalauzt lehet venni a kempingben, csak 270km Budapesttől, nincs autópálya, 4óra vezetés. Nagyon sok szikla és szektor van a környéken 10-20km távolságra, a kempingből. Tali csinált sok szendvicset, még a kocsiban laptopról dolgozott egy órát, valamikor péntek éjfél környékén megérkeztünk a kempingbe. Hold világította meg a falakat körülöttünk, ez mindig egy kellemes bizsergéssel tölt el, sziklákkal vagyunk körbe véve, huhú bizony jó napoknak nézünk elébe.

A szombati napot a kempingben található szikláknál töltöttük. Egy közepesen zsíros fal, nyilván a kempinghez legközelebbi szektorokra azért igaz némileg a lemászottság, közel 40 éve koptatják ezeket a falakat. Van pár újabb nittelés is az elmúlt évtizedből, így Tali is tud kísérletezni az elölmászással. Én egy szép függőleges út alá szállok be melegíteni, a falra az van írva hogy 6- , jó lesz ez! Az első 3 akasztásban rendesen azt kapod mint amit nagyjából egy 6a+ on kapnál, úhh ez kicsit sok volt bemelegítőnek, konstatálom a standban. Nah jól van nézzünk meg egy könnyebbet, függőleges 5 van a falra festve. Életedért mész 2.0

Ekkor realizálódik bennem, hogy ide a keményebb golyószettet kellett volna vinnem, ahol nincsen kunsztrész ott a 4-5 méteres nitt távok teljesen normálisnak számítanak. Helyi fokozatban tudok OS mászni két 7+ (6b+) van a falra írva, de a neten inkább 6c+/7a fokozatot emlegetnek a megmászók. Nap végén egy a kempingtől kicsit távolesőbb szektorba megyünk, 25m körüli 6a-kon mászni. A 6a-hoz egyébként 5-ös fokozat van a falra írva, de ez mellékes, néha a fal, a kalauz és az internet teljesen mást mondanak. Nem is a fokozat a lényeg, de a mászás öröme nagyban függ azért attól, hogy pontosan tudod milyen nehézségi fokozatért milyen rizikót vállalsz be? Tradot mászol netán az eséshatárodon vagy sportutat a határod alatt – ez egyáltalán nem mindegy és a szlovákoknál elég hamar átjön, hogy a nittek darabszáma nincsen semmilyen összefüggésben az út hosszával. Ennek a matematikai állandónak a hiánya egy igazán érdekes ízt ad minden egyes mászásnak, szóval a kaland faktor abszolút magasabb szemben egy szlovén szétbiztosított mászóhellyel. De talán ez a faktor a felelős egyben azért is, amiért kevés autó jár például a fővárosból a szlovák sportmászó helyekre… Pedig ahogy Ondra is hangsúlyozza sok videóban, rejtett kis paradicsomok lapulnak meg itt egyébként a közelünkben. Aki “mászó” ide kijön, az általában a Tátráig meg sem áll. Pedig érdemes..

Érdekes tapasztalatom, hogy akár a kempingesek, akár a mászók – aki beszél angolul az mind nagyon rendes veled, az egyik idősebb arc mutatott egy másfél éve kinittelt szektort, ami biztosan nincs lemászva mondja. Egy nagy torony lábától 300méterre fekszik. A másnapon ide jöttünk. A kempingtől egy kb 40km-re lévő Veterná Basta kisebb szektorában kezdtünk. Jól nittelt könnyű utak 3 fokozattól, 6a-ig bezárólag. Délután átmentünk a fő szektorba ahol már több mint 40 éve másztak először. Már a fal alatt sétálva is érzed mennyire monumentális, rettenet nittelés, nagyfalas jelleg. Első útnak beszállok egy 5-ösbe, az utolsó 8 méter rendesen függőleges varázslás, azt érzed hogy runout-ból runoutba mászol cserébe morzsákon lépkedsz és egy másfél méterre a köztes fölött csinálod a kunsztot, (az akasztást!). Itthon a neten 6c körülinek találtam meg, elképesztő hogy ezt valaha 5-ösre adták – az tény hogy az első 15 méter az nem nehezebb ennél. Kiátlagolták a dolgot. (áhi) Még két utat mászunk a főtornyon, kilátás elképesztő sasolom az extension-ket mindegyiknél a fal a függőlegesből már enyhén áthajlóba vált.  Az egyik 8-as a másik 9-esre van írva a topo szerint, akármit is jelentsen ez.., a 7a legalább 7b nek néz ki lentről, mindegyik álomútnak tűnik. Uhhh mégis lesz miért ide visszajönni. A nittelés is okébbnak tűnik, 35méterre mászol fel egy hatalmas torony áthajló élén. Must climb. Persze a gondolattól is zsugorodni kezdenek a golyóid, de az élmény biztosan olyasmi lehet amit egy jó ideig nem fogsz elfelejteni.

Harmadik nap a Zsolnai mászótermet néztük meg, Talinak dolgoznia kellett- nekem pedig már-már fétisem a nagyobb városok termeinek csekkolása. Elképesztő a színvonala még ennek a 81ezer főt számláló városkának is a terme. Hazaúton elképesztő völgyeken keresztül vezet az út, valahol nem is annyira bánod, hogy nem az autópálya unalmasságában kell hazakeseredni.