Month: February 2021

 (boulder kiadás)

• 

Előszó:

Sokszor kellett tintába mártani a lúdtollat, mire ez az írás megszületett. Benke Balázs jóvoltából már napvilágot látott a Krónika köteles mászásokat tartalmazó része, aki esetleg még nem olvasta egyet se féljen: a Krónika Balázs blogján már fel van karcolva.

Ez nem egy öt perces olvasmány lesz, nem adatbázisokat fog tartalmazni nehéz utakkal és darabszámokkal, akkor küldenék egy excel táblázatot. 🙂 Szeretnék bemutatni egy generációt, megosztani pár műhelytitkot és érdekességet azokról az emberekről akik hazánkban (itt most kizárólag a nehézségi fokozatok tekintetében) magas szinten művelik a mászást. 2020 év több szempontból is érdekes volt, először is elindult pár új mászóhelynek a felfedezése – én ilyenkor mindig hümmögök kettőt-hármat, már 10 éve is azt hittük, hogy az összes hazai mászóhelyet ismerjük, erre jön Patkány és talál egy barlangot, áthajlást, kis falfelületet ahová gyorsan felkarcol pár el nem nevezett utat, mely majdan „nagy utazásokra” csábítja a boulderes generációk tagjait – előidézve az álmatlan éjszakákat és lemondott vasárnapi ebédeket. Ezen krónika csimborasszója, hogy elvileg idén kiderült: boulder sport mint olyan Magyarországon nem létezik. Bár ez hivatalosan a Magyar Közlönyben még nem jelent meg, számos Veszprém megyei hírportál hozta le a mászók sziklával való ’méltatlan elbánását’ és ezen cikkek sosem látott mélységű árkot vájtak a hazai bouldersport testébe. Senkire sem szeretnék ujjal mutogatni -tanulságként írom le – szerény véleményem szerintem nem létezik egyetemes igazság és mind a két tábor álláspontja legitim és érthető. Ami zavar kissé, hogy a boulder marketingünk nem hogy rossz, hanem gyakorlatilag nem létezik.

A krónika ne csak az élet napos oldaláról szóljék, szeretnék pár konzekvenciát, tanulságot levonni a jövőre nézve.

A covid-19 első hullámának hozományaként nem csak a mászótermeket zárták be, de a természet is a rövidebbet húzta. Ahogy az élet megszűnt a műgyanta fogások körül – úgy szaporodott a zia és tickmarkok száma a hazai boulderhelyeken. Amit észrevettünk, hogy hirtelen pár kedves mászóhelyünk koszosabbá és igénytelenebbé vált és hiába a szemét szedés, nem lehet mindent folyton a turistákra fogni! Ennek főként az oka, hogy (Uram bocsá’ a szóhasználatért!) rengeteg „teremszökevény” akik soha nem járták az erdőket most kiszikkadtak (ami jó) és ott hagyták nyomukat (ami rossz). A boulderes fb csoportokban hetente röpködtek a figyelemfelhívó és demonstráló képek, talán őszre a helyzet egy kicsit normalizálódott, de valószínűleg ennek fő oka az emberek terembe visszaáramlása volt, mintsem a természet tudatos óvása. A mászótermek két dolgot nem szeretnek Magyarországon, amit valahogy a külföldi termekben mindig méteres plakátokon bocsájtanak közszemlére:

• Az egyik ilyen a „partnercheck”-re való folyamatos figyelemfelhívás kellene hogy legyen, a köteles termekben minden út beszállójában(!)
• A másik pedig a ziás fogások lekefélése – de hát ki szeretne extra port beszívni a teremben, nemde?

Utóbbi mégis a kinti mászás esszenciális részét kell hogy képezze! Ha te kinti boulderes vagy, de még nincs keféd – érdemes elgondolkodni. Nem szeretnék magas lóról beszélni és vizet prédikálni; az én fülemet is meghúzkodta a Schmidt Tamás amikor nem takarítottam le a tickjeimet és a fogásokat a mászásom után anno – úgy érzem erre nem lehet elégszer felhívni a figyelmet. Nincs sok helyünk: óvjuk és védjük őket – ez nem egy opció – ez kötelesség!

Amit még látok, hogy ilyen téren kicsit elkezdett szétszakadni az idősebb boulderes generáció a fiatalabbaktól. Úgy gondolom fontos, hogy az érettebb generáció ne orroljon meg a fiatalabbakra. Ritka kivételektől eltekintve a legtöbb ember szociális fejlődésében a húszas évek azok amikor elkezd kitárulkozni „rajtam kívül is van élet a bolygón” és hogy számít az, hogy mit hagyok hátra magam után. A mi dolgunk itt a helyes útmutatás és jó példával szolgálás.

Mivel jelenleg a boulder mászás (kvázi illegális) nem létjogosult tevékenység, én nem szeretném az oroszlán bajuszát rángatni két kézzel, így a helyszínekkel kapcsolatban fedőneveket fogok használni, vagy nem használok egyáltalán.

Sokat vacilláltam érdemes-e az összesítést elvégezni, valahogy mégis azt érzem, nem kulloghatunk el az idei teljesítmények mellett szótlanul – példának okáért nem minden évben hullik el annyi 8B, mint 2020-ban – A Magyar Bouldermászás egyszerűen szintet lépett – az előbb emlegetett fokozatot legalább tíz ember elérte, ez 5 évvel ezelőtt egy puszta ábránd lett volna…

• 

A „módszertan”-ról:

A krónikába bekerülés módszertana teljes mértékben szubjektív, körülbelül annyira, mint a mászóutak értékelése általában: Ez a kategória a 2020-as év általam ismert férfi 7B+ nehézségi fokozat fölötti és a női 7A fokozat fölötti megmászásokat tartalmazza.

45 mászót fog tartalmazni 14 A4-es oldal lett, úgyhogy főzzétek le a kávét mielőtt nekimentek, de akkor had szóljon!

Ágh István: Örülök, hogy Pistike neve Á-val kezdődik, meg is érdemli az első helyet az almanachban. A legrégebbi boulderes motorosok egyike, több mint 20 éve konstans 7C szint felett tanyázik, fiatalok sziklára integrálása, új helyek felfedezése és végtelen First Ascent áll a Bakonyi Betyár neve mellett. Idén azért megmutatta, hogy leszakadt bicepsz esztétikájával is milyen jókat lehet mászni. De ő már csak ilyen, ha egyszer meg lett marva az a perem – az többé el nem engedtetik. Ámen! 4 7C+ bouldere mellett két 8A is bekerült a tarsolyba. A „Narkós imperialista pszichopata mérgezett kutyája” nevű 8A boulder is ékes példája: Pistike fantáziája legalább olyan távlatokba repít minket, mint az általam piedesztálra emelt maxereje.

• 

Balogh Zsolt „Drusza”: Ha pár nevet kellene említenem, hogy kit gondolnék az egyik legmotiváltabb hazai boulderesünknek (jelentsen itt ez bármit is…) Drusza neve kérdőjelek nélkül felmerülne bennem. Szerintem számára is gondot okoz összeszámolni, hány mászónapot tölthetett idén sziklán, nem sajnálva az időráfordítást ha el kell távolodni a fővárostól. A számmisztika kedvelőinek pár érdekesség: Zsolti 9 bouldert mászott mely legalább 8A és feletti nehézség, ebből 4db 8A+. (Nah itt álljunk meg egy szóra! Elképesztő, hogy a boudler társadalom is milyet fejlődött az elmúlt években, Drusza a 8a.nu adatbázisa szerint ezzel az elképesztő szezonnal –átlépve a tízezer pontos álomhatárt-  is a 9. a hazai ranglistában. Igaz ezek a srácok kezdték el karcolgatni a nyócák alját az elmúlt évtizedben és ahogy nézem a fejlődésük és motivációik ütemét, lehet hogy lesz itt még szintlépés a nyócbék felé – ami pár éve elképzelhetetlen lett volna. Ha lesz is ilyesmi, ennek a srácnak jó esélyei vannak rá.)

• 

Bajusz Balázs: A miskolci kazánfűtő neve már ékeskedett a köteles válogatásban is, jószerivel őt inkább boulderesnek gondolnánk idehaza – mégis a sziklamászás valamennyi diszciplínájában már pakolt le az asztalra. Nincs egyszerű dolga idehaza, ha olyan sziklát szeretne fogni ahol még nem járt, ugyanis szinte minden nehéz bouldert legyűrt már – mégis azért 8db 8A-t sikerült összelapátolni, ebben új First Ascentek és olyan ritkán mászott ékkövek is szerepelnek mint a Patkány által nyitott Electric avenue 8A-ért.

Bakurecz Ádám: Ádám az élő és vegytiszta példája annak, ha valaki edz annak lesz hatása. Akárhányszor elmentem a Monkey mászóterembe annyit láttam; Táborosi Gábor alias Tabi épp kínoz egy vékony kisfiút. Aztán egyszer csak láttuk, hogy ez a kisfiú egyre durvább dolgokat csinál, valahogy az a core-erő amit Tabi belerakott megtérült, legalábbis biztosan remek alapokat adott Ádinak. Tavaly 15 8A feletti boulder, a svájci Magic Woodban leflashelte (vagyis első próbára mászta meg) az Unendliche Geschichte 2-őt, ezzel felkerült arra a nagyon sovány magyar listára harmadikként, ahol 8A flasht másztak. Az i-re a pont mégis A Szikkadtság foka 8B megmászás volt Ádinak is.

• 

Barabás „Bézöl” Gábor: Gabó barátunk az a srác aki bár Svájcban él, nem érez meleget a gatyájában a svájci boulderhelyektől. Sokkal jobban vonzzák az őrült nagyfalas kalandok, a 40méter hosszú 8b-k, kislányával kirándulás a hegyek között. Volt már neki egyébként 7C boulder flashe is, illetve ha nagy ritkásan mégis boulderezésre adja a fejét egy-két kósza 7B+ bármikor sikerül kirázni kisujjból – kíváncsi lennék egyszer mit művelne ha motiváltan meg szeretné tudni: mit bírnak még azok az ujjak?!

• 

Benke Balázs: Mint a Krónika másik éllovasa, Balázs leginkább a köteles mászás területén alkotott kiemelkedőt tavaly, de az általa használt skillek repertoárja bizony jócskán túlmutat a maxerős mozdulatok világán, hogy csak a három általa mászott 7C+ -ból említsük, az ezüst-hegyi Hieroglifák sd egy igen kevesek által ismételt Patkány boulder.

• 

Bodrogi Zoltán: Boby nevére rákeresve az 1997-es Krónikára is ráakadhat az ember, amikor is emberünk már 8a+ körül mozgott és ez a fokozat nagyjából azóta is tartva van. Elképesztő! Boby mosolya és önzetlen szíve egy üde fényfolt a miskolci mászópalettán, kedvességét és vendégszeretetét több ízben volt szerencsém megtapasztalni. Egy erősen követendő példa a testtudatosság tekintetében és igazán nagy húzóerő a miskolci fiatalok számára. Meg az idősebbek számára. Igazából… mindegyikünk számára…

Czakó Laci: Az évekig Tenerifén jattosodó Lackó leginkább a köteles mászásban érdekelt és csak ritkásan vezérli boulderhelyek közelébe a gondviselés, de úgy látszik az elmúlt évben számára is megnyúlt a nyakatekert mozdulatok világa. Tavaly az ezüst-hegyi Él-boy 7B+ al váltotta meg belépőjét az almanachba, de további érdekes információ róla, számára a hétvégi kétnapos sziklázás fogalma szent és sérthetetlen. Mindig kint van vágod, mindig. Értsd – mindig!

Csorba Péter: Peti egyelőre leginkább az Ifi-versenyek világában jeleskedik és ez így is van rendjén. Azért ha már Innsbruck felé jártak, a Zillertali Hotel California 7B+ -t nem hagyta ott.

• 

Demeter Márk: Márk az osztrák motivációt hozta haza a külföldi kiküldetéséből, ahol a Zsigmond Árpi mellett nevelkedés rendesen megtette a hatását – Márk jelenleg a Veszprémi motivált boulderesek táborát erősíti végtelen 7C és egy Csoszti-féle gyönyörű 7C+ áll a kontóján a tavalyi évből.

Farkas Tamás „Tomika”: Elmém legsötétebb bugyraiban kontemplálva is mindig a tisztelettel vegyes érthetetlenségre adtak okot Tomika teljesítményei. Családapa, fulltime job, ifi-válogatott edző és mászótermi instruktor (nevezzük így ezt a tevékenységet!) mellett egy „időnyerő” nélkül nem tudom, hogy lehet képes ennyi mindent ilyen magas színvonalon vinni, de tény ami tény ropogós egy évet zárt maga mögött a fiú a három 8B és egy 8B+ megmászásával. Első ismétlését hajtotta végre a végtelenül fájdalmas Patkány által nyitott Non Plus Ultra (low)-nak ami jelenlegi 8B+ os fokozatával dobogós hazánk nehéz boulderei között. Tamáska nekiveselkedett egy már rég meglátott útvonal „unlockolásának”, mely több fáma szerint is érhetett volna szintén 8B+ nehézséget, sőt saját elmondásai szerint is több időt és energiát igényelt mint a Maximál Bézöl 8B+. Ez az Electric avenue és a Traktor egybemászásából született meg és az Elektromos traktor nevet kapta egy kerek 8B fokozatért – igaz hozzátéve: ez a fokozat teteje. Elképesztő elhatározás kell, hogy ezt valaki megmássza, már az állóstartja is egy (Zupán Tamás által adott) olyan 7C amely a rossz nyelvek szerint önmagában 8A – rossz fogásokból kell beleesni egy egyujjasba és abból akkorát húzni, amekkorát csak bírsz. Nem tudom lesz-e ennek a baldörnek ismétlője a következő egy évtizedben, ha igen én majd egy sört biztos adok érte!

• 

Fidy Marci: Ha valakinek akkor Marcinak nem kell motivációért a szomszédba menni. Insta történeteiben általában annyit látunk, nem számít a 10 centis hó, a fagypont alatti hőmérséklet, Marci fölkapja az zöld kockás ingjét – chraspadeket szánkóra rakja és nyakába veszi az erdőt. Azért ha nincsenek fagyponti hidegek emberünk leginkább köteles sportutakat preferálja, de nem okoz gondot kiprojectelni helyi gyöngyszemeket – Die Aeronauten 7C – legalábbis egy olyan ritkaság amit még a helyi spanok se igen tudtak beadni.

• 

Fölker Gábor: Gábort kilőtte a tavalyi év, a korábbi években 7C volt a legnehezebb megmászás – 2020 viszont számára is szárnyakat adott, három 8A is csurrant-cseppent ebből az egyik egy első ismétlés.  Bár a hardcore mászásai közül mindegyik plafon, ennek oka inkább a nehéz bouldereket tartalmazó helyeink limitált darabszámában rejlik. A srác elég szépen képes mozgatni tömegsúlyközéppontját a legparányibb fogásokon is, erről például egy Cry baby tanúskodik.

• 

Gedeon Peti: Ha már a miskolci erős embereknél tartottunk, Petit nem hagyhatjuk ki a felsorolásból. Ő az akit a hírneve messzemenően megelőz ha szép mászásról és mászótechnikáról beszélünk. Köteles mászásban is több mint jeleskedik, viszont az idei boulderév is mokkóra sikeredett: Punk craft 8A+ (Petié a First Ascent, Patkány 8a+ saccolt a próbálgatásai során…), Gothem 8A/+, Nyúlon túl 7C+/8A. Way of the Dragon 7C traverz és hasonlók.

Guba Dávid: Dávid szintén kb. 5 év mászás után kezdte el ütni a 7B+ -os boulderek fokozatát, hozott is egyet haza Csehországból ha már ott járt.

Gyarmati Ádám: Az Amerikában élő Ádám is aprításba kezdett a RedRocki sziklákon – az első 7C ki is lett pipálva.

Gyergyák Balázs: Balázs az első 7B+ boulderét küldte le a covid jegyében: a Gyíkarcot Ezüst-hegyről. Ez a baldör már-már egy igazi klasszikusnak számít idehaza, hiszen Ravadits Kornél és barátságos bandája már a 90 években felpakolta ide az utak nagy részét Áronnal karöltve. Kis történelmi kitérő: Ezüst-hegyet egyébként már jóval régebben elkezdték mászni a srácok, az 1987-es Krónika már IX-es fokozatú utakat emleget, de azóta a bánya szinte majdnem teljesen átalakult, az elmúlt években a kőfejtés is újra reneszánszát éli. A Kalahári-fal maradt szinte az egyetlen érintetlen békés lenyomata a 80-as évekbeli hazai boulderezésnek… (atya világ páterok.. ez lassan 40 év?!) 87-ben Kornél bevonult, s csak a katonaság után álltak neki a legények az igazi aprításnak. Fontos megjegyeznem, hogy Korinak máig van olyan megmászása Ezüst-hegyről, mely egy 7C+ os bouder kezdete, ami belemegy egy kb. 8 méteres nem könnyű solo mászásba – máig nincs ismétlő… A Gyíkarc eredete is ezen régi időkre nyúlik vissza. Ha jól tudom eredetileg Gyíkvér nevű út született meg, de egy nagy kő fentről lehullott és egy kis mélyedést vájt az amúgy reibungos falba. Így jött létre a könnyített verzió: a Gyíkarc – mely sokakat repített a 7B+ -os boulderek világába.

Hámori Péter: Peti nem rég kezdte az egyetemi tanulmányait és csak “félállásban” fókuszál a mászásra, de egyértelmű hogy a teremben virított képességei alapján úton lesznek hamarosan a 8A-k… Amikor nincs annyira végtelen jattos formában, a 7C akkor is végtelen stabil – történet ez 2020-ban is. Csehországból Wrestler 7C, Mozartove koule 7C,Naplivu na vase hroby 7C – de ütötte ez a fokozatot itthon is.

• 

Hidas Anna: A hölgy, aki szerencsére nem vette be, hogy a mászás egy maszkulin sport. Mindig energiát adó két nagy mosoly között műveli a maga kecsességével, akarat ereje nem ismer határokat: semmi sem tántoríthatja el. Tavalyelőtt egy bokaszalag szakadás hátráltatta a mászásban ám a puszta tény – hogy nem ugorhatsz/eshetsz le bármikor és bárhonnan – szerencsére kellően csekélynek bizonyult ahhoz, hogy Anna motivációján csorbát ejthessen – így a nyári svájci Magic Wood trip sem maradt el, ahol be is zsebelt egy 7A+ bouldert a Gulliver Kante képében. Én erre a motivációra mindenképpen beírtam egy pirospontot.

Ipach Marcell: Marci szintén igen előkelő helyen áll az általam legmotiváltabbnak gondolt hazai mászók között. Ő tudja hogy nem létezik rossz idő és nem létezik lehetetlen, mert az „csupán egy nagy szó, amellyel a kis emberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra.” Nem sok mászóra merném bizton állítani, hogy sportolói mentalitással rendelkezik, Marci az egyikük! Minden szükséglet és körülmény alárendelve a következő sziklázás időpontjának, legyen ez táplálkozás, bőrápolás, rövid-közép-hosszú távú cél-esztimáció, cél-orientált edzésmódszer, antagonista-zugedzés avagy mentál higiéné. Ez a srác tudja jól, hogy a harminc mozdulatos plafonkörök izommemóriába gyúrásához, nem a Guadalupei-szűzanyához kell imádkozni, hanem megcsinálni odahaza az edzéstervet és kint sziklán pedig belepakolni a végtelen edzésmunkát. A karantén időszakánál realizáltam, egyes hazai boulder-spotjaink Marci számára a „Szükség szobáját” jelképezik. Mindent ami kell a boldogsághoz vagy hogy révbe érj – és azt hiszem ki is jelenthetem, hogy messze az eddigi legerősebb szezonját zárta maga mögött: 18boulder ami 8A feletti, ebből 9db (!) 8A+. Amit kiemelnék még és talán egy jó take-away Marci mászásait nézve, hogy igen megalapozta a mászópiramisa alját – összesen több mint 150 bouldert mászott 7B+ és 8A+ között – én keresztbe kulcsolt ujjakkal szurkolok, hogy előbb-utóbb elessen a megaprojó is fjater, s egyben az első 8B!

Incze Ábel: Ugyan ez csak szubjektív véleményem, de szerintem a tény hogy 5 éve mászik és ezalatt felépítette magát a Sharp Life 7C-re nem egy hétköznapi dolog és arról árulkodik, hogy az a peremerő ott meg van alapozva. A Gyíkarc 7B+ Ezüst-hegyről pedig egy kis technikai tudásról is számot adhat, legalábbis az előzővel ellentétben az nem az a boulder hogy ’áthúzod azt jónapot kívánok!’

• 

Izer Bálint: „Az öndicséret büdös.” – tartja a régi magyar közmondás. Szerény véleményem szerint ez nettó hülyeség, mégis beletörik a bicskám hogy ide mit kellene írni. Szerintem az embernek igenis szüksége van néha arra, hogy megveregesse a saját vállát, megnyalja mind a tíz ujját ha olyat főzött, elismerje a saját munkáját, egyszóval néha érdemes beledőlni a büszkeség trónjába és élvezni a siker mézédes gyümölcsének meghitt pillanatait. Ez szerintem mindig jó alapot és erőt ad a jövőbeni célok és tervek elérésének rögös útvesztőiben. Számomra a tavalyi év kezdő mászók sziklára integrálásáról szólt, mintsem a saját célok és vágyak érvényesítéséről. Amiért mégis itten volnék, az a Popeye 7C a festői szépségű Cuha-völgyből.

Kerényi Barna „Barnuska”: Aki az elmúlt években csöppent bele a hazai sportmászásba annak talán nem cseng olyan ismerősen Barnuska neve, mégis talán ő az egyik leginkább nemzetközi szinten ismert mászónk. Ennek a ténynek az oka nem csak az, hogy az elsők között ismételte Tobias Kleemairt ikonikus Riders On The Storm 8B boulderét (anno 2015), hanem az is hogy az elég vaskos, több ezer utat tartalmazó Magic Wood boulder kalauz tizedét Barnának köszönhetjük. Az utóbbi 5-6 évben a helyi kempingben dolgozott és nem volt rest felfedezni az erdőt, lepucolni és unlockolni több mint száz még érintetlen tömböt. Tavaly Patkánnyal az ifi-válogatottat támogatták a varázserdőben és sajnos az év többek között sérülések kikúrálásáról is szólt, de azért csurrant-cseppent is valami: Holy limit 8A+, Quadral 8A, Trainspotting 7C+ FA, illetve azért itthon is volt mint a tejbe aprítani – Ezüst-nyír traverz egy kézzel (Patkány és Tamáskán kívül nem tudok más megmászóról!), illetve Hieroglifák sd 7C+…

Jelenleg aktív routesetterként dolgozik itthon – emelve a hazai magyarkupa versenyek színvonalát.  

Kerry Ella: Szó szerint egy világos színt jelenít meg a hazai mászópalettán. Egyéni stílusa és versenyeredményei önmagukért beszélnek. A csehországi bouldertrippen aprította a 7B bouldereket, de hogy mi lehet a maximál kraft az ujjaiban – ezt sajnos sem tőle sem edzőitől nem sikerült kiderítenem…

Komjáti Zoli: Az utóbbi több mint egy évtizedben vagyis mióta én ismerem Zolit, neki kivétel nélkül szinte mindig kipárnázott-bérelt helye volt a Magyar Kupa versenysorozatok boulderes döntőiben. S bár félúton a veterán kategória felé (bocs fater:D), azt kijelenthetem teljes magabiztossággal, hogy nagyjából az egyetlen harminc feletti versenyző volt tavaly aki hellyel-közzel mindig be tudta kaparni magát a 16 éves mezőny közé és mint azt mind láthassuk is szemeink nézésével: van is ott keresnivalója! Zoli mint edző/mentor dolgozik a Gravity mászóteremben és a ’ifjú padavanok’ sziklára szoktatásában is szerepet játszik. (pirospont!) Az hogy egy külföldi túra során általában hazahoz pár 8A bouldert, az már szinte megszokott teljesítmény a tarsolyából. A hazai áthajlásokon 8B boulderig mászott tavaly, de az egy év alatt 20db 8A feletti sem hangzik olyan rosszul. Sőt az még durvább, hogy Zoli egy tripről hazahozott 4db 8A+ és egy 8B ausztriából; a Skiroute projectet Silvrettáról. Hát ehhez is mehet a Taps!

• 

Komjáti-Szücs Gabriella: Bevallom a krónika hibája, hogy első körben Gabiról megfeledkeztem… óóóóóriási hiba.. pedig ha valamit elmondhatunk az az, hogy messzemenően a legjattosabb ticklistet pakolta össze 2020-ban a csajok közül – és ehhez kétség sem fér!

Mit is jelent ez? Például azt, hogy több mint 27 bouldere van ami 7A nál nehezebb és a 7A fokozatból is esett el flash megmászás. Nem is beszélve az alábbiakról: Silvretta: Felchtenkante 7B/+, eezüstrű Gyíkarc 7B+, a franciaországi Fontainebleau-ból egy 7C “Le lot de boudins”, csehországi Bor-ból a Curamedán 7B+ és nem utolsó sorban a szám szerinti legkeményebb Kalahári traverz 8A Ezüst-hegyről. Ha jól számolgatok ez Gabi első 8A-ja, és ha jól tudom a második eset, hogy hazai hölgy érte el ezt a fokozatot. Attya vilááág… Vastaps!!!

• 

Kocsis Zsófia: Zsófi évek óta hullámzó teljesítménnyel rendelkezik, ennek a hullámzásnak az amplitúdója pedig kb 7B és 7C boulder között ingadozik. Az egyébként kaszkadőrként dolgozó Zsófi, amikor nem kiesik egy ablakból vagy nem gyújtják fel – nem veti meg a külhoni boulderezést: ez tavaly három 7B+ bouldert jelentett Csehországból. Zsófitól az elmúlt években megszokhattuk, hogy ha elindult egy hazai versenyen, az szinte biztosan a dobogót jelentette számára. Nagyon örülök az újhullámos-iszonyaterős női mezőnynek, mely talán Zsófiban is megpiszkálta a szunnyadó helyzeti energiát, mely szerintem ha mozgásivá alakul… fog ez a csaj még borsot törni az ifik orra alá! De ebben már így is túl sok volt a feltételezés, spekuláció – amire azt mondják ’egy bölcs embernek nem kenyere’.

• 

Kovács Balázs: Balázs lebüntette a Last Minute nevű 7C-t. Aki ismeri a veszprémi gyenge és erősáramú buherátort az biza tudhassa, hogy az ő maxereje is lassan 20 éve a 7C-s mezsgye felett mozog.

Kucsera Bálint: Bálint megmászásait nem egyszerű összeszámolni, ami tény hogy a legkeményebb barlangi szökevényeink egyike. Névjegye mellett áll 8db 8A feletti boulder – melyből 3 8A+ fokozat körül mozog lássuk csak őket név szerint: Hooxport (első ismétlés, fokozat eredetileg: 8A+/B), Exportárú, Wheel of likam, Importáru direkt 8A/+, de volt itt még a számos 8A közül egy igazi Urbanics-gyöngyszem (csak hogy ne gondoljuk azt, hogy emberünk csak plafonon képes mozogni), a Kalahári-traverz képében Ezüst-hegyről.

Nagy Ferdinánd „Nándi”: Nándi számára nem okoz gondot egy tíz napos mászótripről 7darab 8A bouldert elhozni, ez tavaly februárban történt Brioneban. Több mint 13db 8A felettivel állt meg neve mellett a számláló, köztük: Enigma 8A+, Patkány deluxe 8A/+, Morfó projó 8A és még sorolhatnánk. Pár a múltban elszenvedett sérülés brutál tudatosságra sarkallta Nándit, ha valamit, ezt érdemes lemásolni róla mindenkinek. Elég tudatos mászónak bátorkodom címkézni, én évek óta nem láttam úgy elkezdeni mászni, hogy nem melegített volna be igazán alaposan a gumiszalagjaival, ujjgyűrűivel, ujjgyurmáival, avagy vajákos eszközei végtelen tárházának valamelyikével. A fáma szerint: a jó mászó, aki a legjobban élvezi a mászást és a szép mászókarrier, amelyben a szenvedély -fokozatoktól abszolút függetlenül- sokáig kitart. Erre Nándi egy elég jó példa!

Németh Rudolf „Rudi”: A személyi edzéssel foglalatoskodó Rudi maga az igazi Gerecse-szökevény – évek óta szkippeli ő is a vasárnapi ebédeket a sziklázás javára. Azt nem mondanám, hogy egy gyorstüzelő a srác, aki minden nap flash és onsight motivációkkal megy ki, de azt viszont bátran állítani merem: ha valamit elhatároz, hogy kiprojekteli – az úgy is lesz és meg is lesz mászva. Az emberek legtöbbje sajnálja a projektelésre szánni az időt és sokszor hallom a „kigyakorlás egyenlő könnyű teóriát”, amelytől hogy őszinte legyek futkos a hideg a hátamon. Ha hússzor leestél ugyanabból a mozdulatból; elkezd izgalmassá válni a mászás pszichológiája, elkezdenek akár mentális blokkok kialakulni, melyek megközelítése, és amelyeken való felülkerekedés egy egészen más sportolói hozzáállást igényel, mint ha valaki mindig csak addig a fokozatig megy – ami még két próbából biztosan teljesíthető. Rudi Deadline  8b+ megmászása olyannyira megsüvegelendő, hogy kénytelen voltam a boulder szekcióban is kitérni rá. A végtelen idő és energia ráfordítása mellett azért párszor kijutott boulderezni is, ilyenkor általában a 7C fokozat nem okoz problémát, igaz nem is okozhat – a Deadlineban ezt a boulder nehézséget közel 13m 7b+ mászás után kell előrántani.

Matiz Kinga: Kinga az Ezüst-nyír 7A traverzt pakolta le az asztalra. Amit tudni kell az útról, hogy nagyrészt befelé dől a fal, viszont ehhez megkapod a legergyább és legkellemetlenebb apró fogásokat és rücsök lépéseket. Igazi tanár út, ahol megtanulhatjuk hogy bízzunk meg a lépőben, illetve mire az ember kitalálja a saját kéz-láb sorrend verzióját az sem 5 perc. Régebben 6C körüli fokozatot emlegettek az első megmászók a ’90-es évekből, de csatlakozom Bajusz Balázs kommentjéhez: “ha ez nem 7A akkor semmi!”

Palotás Peti: Petit mióta ismerem inkább a tehetségéből mászik, mint edzésterv orientáltan – de ez az ő esetében alapjáraton is elég nehéz bouldereket jelent. A tavalyi évről a sokáig hírhedt Urbanics Áron bouldert a Szedermotor 7C zsebelte be itthon, illetve a Supernova 7C-t svájcból – legalábbis én ezekről tudok. 🙂

• 

Perjés Gábor ’Perka’: Nah ennek az embernek a tekintetébe bele lehet nézni. Perka igazi régi motoros, ha szkanderről van szó ő biztosan a nagyfőni, de mászott idén egy: Big Boss 7B+-t is úgyhogy jihhááá. J

Poór Csilla: Csilla neve mindenképp listára kell kerüljék, ha a legjattosabb hazai csajokat kellene rangsorolni. Számára az outdoor nem újkeletű – sziklán szocializálódott a miskolci különítmény keze alatt, nem meglepő hát, hogy nekiállt aprítani a nehéz bouldereket. Legalábbis a Big Boss 7B+ szerintem kalap-emelést-érdemel!

Radics Attila: A jelenlegi ifi generáció az, aki a magyarországi sportmászás nemzetközi térképre avanzsálásában asszisztált, ezen eredmények  pluralizmusának egyik ékes példája Ati. Míg tavaly leginkább a külföldi versenyeken volt a hangsúly, addig a 2020 a sziklázás terén meg lett küldve Atinak. A Kombájn 8B, majd két nap alatt mászta a Vadnyugat nevű 8B-t, de a vörös szőnyegen első 8B-ként bevonuló nagyágyú és egyben hazai megaline, – az anno zárolt Patkány gigaprojó- „A szikkadtság foka” 8B tavaszi megmászása volt. Csak az elmúlt egy évben 7C és 8B boulderfokozat között több mint 50 megmászása volt, de az is kemény hogy képes volt Electric avenue-t (8A), Sámsont (8A/+) és Üvöltő Sámsont (8A+) bouldereket megmászni egy azon napon. Első kint létekor lecsűrte a Remete-kapitány szikkadtságérőjét, ami barátok között is 8A+. A 8a.nu ranglistája szerint a legerősebb boulderes évet zárta az országban. Taps!

Rádai Gergő: Mászás szempontjából egészen hektikusan telt számára az év, ez több hónap kihagyást is jelentett – de az elmúlt évek befektetett energiamennyiségei bizony nem vesznek el. Az év elejét egy originál bétával mászott “Import áru 8A”-val kezdte, illetve egy nagyobb kihagyás után a csehországi Bor-ból ő is hazahozott pár 7B+ bouldert, a csehek pedig nem az olcsó számozásokról híresek. Év végén még esett el Remete Style – ami mostanra talán az ország legtöbbet ismételet 7C-je lehet.

• 

Rigó Áron: A százhalombattai topmanager, karrier utak megálmodója, a helyi egyesület egy motivált hajcsára, ha szikláról van szó nem ismer könyörületet – a Pulinka Zsolti által hátrahagyott battai sziklázós űrt kvázi betölti. Eshet eső, fújhat szél – ha épp nem sziklán van, biztos hogy a kimenetelt tervezi. Jó lehet ezt most nem tudtam úgy átadni ahogy a fejemben él, de hát nem mindent sikerül a ’térben verbalizálni’. Amit Áronnal kapcsolatban szeretnék lehívni a transzcendentális dimenzióimból az egy érdekes tény. Áronnak van egy elmélete miszerint akkor ural egy fokozatot, ha ez teljesítve lett tradicionális stílusban is. Minden évben kitűz tehát trad célokat, a sportmászás és a boulder mellé – és ezeket egyszerre tartja fontosnak fejleszteni. Majd meglássuk ez 10 év múlva hová vezet, de a jelenben sem megy neki rosszul, akarom mondani beszéljünk a múltról… Amellett, hogy tavaly mászta első 8a sportútját (Hámor, Galaxisig), megmászta a Kis-Gerecsei Magyar Illúzió 7b+ utat trad stílusban. Nem tudok túl sok megmászóról, mindegy hogy az utóbbi egy vagy két évtizedet nézem. Emberünk a boulderben is képviselteti magát idén lepakolta a Pázmándi RATrak 7C-t, de én a Nagy Ölelést emelném ki St.Balatonhighland-ről.

Sándor Réka: A székesfehérvári peremmaró hölgy amellett, hogy a hazai versenyeken is jeleskedik – nem veszi félvállról a természetben való boulderezést sem. Az idei kontóján három 7C is áll a neve mellett, mindegyiknek első női megmászását zsebelte be ha jól tudom.

Schmidt Tamás „Patkány”: A magyarországi boulderezés Godfatherja és a nehéz boulderek 90%-ának megálmodója és kivitelezője. Motivációja és fanatizmusa nem ismer határokat, szerintem ezzel mindenki tisztában van. Azzal már lehet, hogy kevesebben, hogy a legapróbb részletekre kiterjedően látja el tanácsokkal az ifi-válogatottat, építi számukra a bouldereket a termekben és utazik velük külföldre a nemzetközi versenyekre vagy hordja ki őket megfogdosni a hazai sziklákat. Azért ha kijut (márpedig kijut!) akkor mindig van mit a tejbe aprítani. Nándival közös Brione tripjükön a 10nap alatt 8db 8A vagy afelettit tolt, közel ennyi 8A first ascentje van tavalyról, köztük a bakonyi Dudar település mellett található 8A+ projó unlockolása is a nevéhez fűződik, illetve a Vadnyugat 8B első ismétlését is magáénak tudhatja.

Még lehetne tovább folytatni, de emberünk nem szereti a rivaldafényt, s félek már így is túl sokat mondtam mintha – „Hallanám dübörgő hangjait szavának, Kit ma képzelnétek Isten haragjának.”

• 

Seregi Ernő Róbert: A miskolci különítmény legfiatalabb erős embere, nem kell magát rommá oktrojálnia ahhoz, hogy jöjjenek a megmászások akár kell ehhez beülő, akár nem. A Pernahajder 7C második megmászását zsebelte be, illetve a BigBoss 7B+ -t.

Simon Bence: A vasárnapi ebédeknek ugyan lehet, hogy nem csekély a kulturális hozama, ám ne törjünk pálcát senki feje felett, aki inkább a természetet választja, mint permanens hétvégi időtöltést. Bence az egyik legmotiváltabb mászó, akit én valaha láttam. Több száz megmászás a Lélekharangon, minden egyes próba akkurátusan az edzésnaplóként szolgáló kockás füzetben vezetve. Róla elmerem mondani, hogy nem ölbe kapta a szerencséjét, hanem kőkemény munkával megdolgozott – minden egyes útért és minden egyes fokozatért, ez boulderben 8A-t, köteles fokozatban 8c-t jelent. Valakinek az élet dob egy hatost a dobókockával, s van akinek magának kell kikaparni a gesztenyét és szerintem ez az ami ennek a srácnak az akarat erejét acélosra szilárdította. Bence a tavalyi év jó részét már az Alpok közelébe költözve töltötte, s bár jól tudjuk, hogy leginkább a köteles mászás élteti, azért 15 boulder becsúszott neki 7B+ és 8A között.

Strommer Soma: A veszprémi Ninja Warrior a nyócbék környékén alkot úgy látszik maradandót. Vagy helyesebben ott is! Én nem tudom kiverni a fejemből, hogy még általános iskolába járt, amikor megmászta az első 8b-jét; a Fenevadat. Amikor ezt anno megtudtam, azt hittem kipotyognak a szemeim. A tavalyi év pedig elhozta számára az első 8B bouldereket, a Drága mulatság és a Vadnyugat képében, utóbbi First Ascent. 7B+ és 8B között 43 bouldert mászott 2020-ban… még sok mindent lehetne írni, de érjük be most ennyivel – vessünk érte is egy kettős keresztet és #dolgozzukfeleztazadatot!

• 

Szabó Zsuzsa „Bobi”: Nah hol is kezdjem? Bobi lassan 10 éve mozog a 7A boulderszint felett, szóval az ő esetében nem olyan komoly erőfeszítés megütni a Krónikába kerülés alsó határát. Azt is hozzá kell tenni, hogy Bobi mindig is a köteles mászásra volt motivált, mégis a termi bezárásokkal járó kellemetlenségek egy nagyon pozitív hatása, hogy elkezdte látogatni a hazai boulder-helyeket. Volt még egy osztrák Silvretta/Maltatal bouldertrip is a tavalyi menüben, melyek bődületes aprításról tettek tanúbizonyságot. Bobi 24 bouldert mászott 7A és 7C között, köztük megmászva az első 7B+ és az első 7C boulderét is, többek között mászott 7C bouldert ausztriában – de talán az egyik legszikkadtabb saját elmondása szerint a Kooh kapitány 7C.

Nem szeretnék ájtatos képmutatással a világ felé fordulni és más babérjait learatni, de úgy érzem ha van egy téma amiért kiállnék, amit bárhol és bármikor szívesen támogatni szeretnék és örülnék, ha a nagyközönséghez is eljutna és nagyobb támogatást kapna: akkor ez az egy legyen „A terápiás élménymászás”. A program abszolút személyiségfejlesztési célzattal jött létre, sportpszichológus, gyógypedagógus, szakpszichológus, családterapeuta felállásban. A terápiás jellegű feladatok segítséget nyújtanak a figyelmi problémák, hiperaktivitás, iskolában átélt szorongások, beilleszkedési nehézségekkel küszködő gyerkőcöknek  nagyjából 6-15 éves kort lefedve. A specifikus mászógyakorlatok és önismereti játékaik az önbizalom növelését, koncentráció fejlesztését, indulat- és félelmek kezelését célozzák. Az ADHD leggyakoribb terápiás lehetőségei közt emlegetik a mozgásterápiákat, kognitív viselkedés terápiákat és viselkedéstréningeket – hogy csak említsek párat. A mászásban zseniális, hogy úgy tudunk kapcsolódni a biztosító emberünkkel – hogy lényegében nem érünk hozzá fizikailag. Ezért ez az autizmusban érintett személyeknek egy tökéletes terep. Nem szükséges a fizikai kontakt, hogy kapcsolódhassunk – viszont a kapcsolódás által a társas és kommunikációs készségek fejleszthetők – nem is beszélve arról, hogy nő a bizalom, és ha csak egy métert másztunk is felfelé, az óriási sikerélmény lesz! A mászóterem bezárások nem tartották vissza a csapatot és online is tartották közösségépítő óráikat a lehetőségekhez mérten.

Szeretném ezt kiemelni Bobi szuper boulder megmászásai mellett – nem csak, mint megsüvegelendő dolgot – a lelki szemeim előtti virtuális krónika kupára idén az ő nevét véstem bele.

Tóth Róbert: Ő is inkább az első köteles 8a-ra gyúrt, de befért egy pázmándi RATrak 7C is.

Tusnády Nimród: Huhúú fjateer! Hát te is virítottál szépen, na akkor szedjük összefele. Nimród neve mellett is komoly versenyeredmények szerepelnek, de amit az idei sziklázásoknál műveltek, az jobban hasonlított a tombolás és dühöngés vegytiszta metszetéhez, mintsem a halandó emberek képességeinek tárházához. Ha véletlen összefújt minket kint a szél, jó volt nézni ezt a lobogó tüzet a srácok szemében – a fanatizmus és megszállottság gyönyörű ötvözetét. Úgy érzem a korszellem teremtéséért is felelősek vagyunk, úgyhogy engedjetek meg egy kis csapongást.

Voltak itt például olyan ritkaságok, mint a Judo Jam ugrás egy kézzel megtartva(UramIrgalmazz!!) vagy a „Primus von Quack” és „Lúdmáj Von Furakacsa” 8A-k második próbára megmászása(jéjzusereje!!), mellé még a Clarabel 7C+ flash – ezek természetesen egy nap alatt. Legkeményebb alkotása viszont decemberben a Haláltánc 8B boulder megmászása volt, melyet eddig csak Patkány és Tamáska küldtek le – utóbbi négy session alatt, Nimródnak fele annyi kellett. Micsodaaaa ezt olvassuk csak mégegyszer?! Két sessionből 8B ? Mi a petyek…? 

Vályi Gergő „Gege”: A kanaániták általi erkölcsi romlást, a teremtő kénköves tüzes esővel jutalmazta, mely futótűz több várost is a földel tett egyenlővé. Noha Gege tavalyi munkásságáról nekem Szodoma és Gomora története jutott eszembe, ez nem azért van mert a srác a fertő útjára lépett volna, sokkal inkább mert futótűzként mászik ki minden utat az országban és hagyja hátra a mászóhelyeket. Egyik hétvégén még éles próbás 8b+, következő hétvégén már szériázik rajta. Mindegy hogy boulder vagy köteles mászásról beszélünk. Gegét már messze menően megelőzi a hírneve, nemzetközi porondon is otthagyta a névjegyét, a hazai sziklákon idén 8B boulder megmászásáig merészkedett. Egyes urban legendák szerint, reggel kifut 5km az erdőbe, összeszed egy adag fát, amelyből később mászófogást lehet fabrikálni az otthoni falra és hazafut megcsinálni a pull-up sorozatokat még az iskola előtt.

• 

Vincze Márton „Travis”: Az biztos hogy a kulináris élvezetek művelése helyett; Travis inkább az áthajlásokat választotta, amely döntésnek meg is lett az eredménye. Hogy is fogalmazzak? Travis is részese lett a hazai ’keljfeljancsi-effektusnak’. Ez azt jelenti mindegy nyári hőség van-e vagy télvíz idei fagyok, röpködő mínuszok vagy szúnyog invázió – addig jársz ki és gyúrod be az utakat, amíg azok meg nem mászódnak. A motivált boulderesek között látni ezt a szindrómát amikor az esésük következtében már ugranak is talpra és vizsgálják a fejlámpa fényénél a pár milliméteres lépéseket vajon mi miatt pattant le és mi nem volt precíz. Travis egy ezen őrültek közül. 2020-ban 39 bouldert mászott 7B+ és 8B között, ebből 21 boulder 7C+ és 8B között amit én egy erős szezonnak mondanék. Azon kívül, hogy Ausztriában is mászott 8A-t Silvrettan, bezsebelte a régi Patkány megaline – a Selyemút 8B talán harmadik megmászását. 

• 

Vizi Karolina „Kari”: Nem sokan mondhatják el magukról, hogy este pusztán csak kimennek lecsekkolni száraz-e a kulcsfogás a projektben – a reggeli megmászásért kiszikkadás előtt, de Ő például ezt el tudja mondani magáról. Meg azt is, hogy tartanak a kis fogsok, legalábbis a Remete Style extension 7C erről árulkodik. Közösségformáló tevékenységéért is jár a piros pont, ugyanis nemrégiben indult el egy a facebookon Hölgyek számára létrehozott és praktikák tárházát tartalmazó „Nők másznak / women who climb” csajos mászós oldala, amely szerintem egy nagy tátongó űrt fog betömni a hazai médiában és szórni a motivációkat szanaszét.

• 

Zsigmond Árpi: Árpi fejlődését szép és egyben megható nézni a számomra. Albérletben szobatársak voltunk az egyetem alatt és volt szerencsém végignézni, ahogy a 7B boulderek mezsgyéjéből elkezd a 7C felé lépkedni majd (a végtelenbe és) tovább felfelé. A fater alkotott idén, többek között 4db 8A+ bouldert, ebből az első hellyel-közzel 8A+/B, de volt megőrülés délvidéken is. A Pécs melletti titkos konglomerátumok árnyékos oldalán mászta meg elsőként a Keleti-szárny teljes át-traverzálását (Cybertruck – 8A+ FA). Őt azok számára is szoktam emlegetni, akiknél érzékelem, hogy a családalapítást hiszik a mászás keresztjének. Árpi két kisfiú apukája otthon, ha megszikkad az otthoni fingerboardon ha jól tudom 10 egykezes húzódzkodás a rekordja – amihez azért bele kell tenni az energiát. Igazából minden csak arról szól, igazán szeretnénk-e a célunkat, igazán determináltak vagyunk-e? Ha igen, az eredmények jönni fognak, ha nem egy dolog maradt a kezünkben: a hisztikártya. Azt pedig mindig is biztosan a legkönnyebb lesz bedobni…

•