Egy nyári túrabeszámolóval maradtam adós, amit nem csak a szép képek miatt szerettem volna már elraktározni. Néha azt érzem a mászás csak egy jó ürügy az életben arra, hogy megismerjünk értékes embereket. Néha csak egy ürügy arra, hogy messzire menekülhessünk a hétköznapok akadályai elől, néha csak ürügy hogy folyónak érezzük az álló vizet, néha ürügy a fókuszra, fizikai fejlődésre, avagy mentálisan mint emberi lény. A mászás sok olyan szituációba tuszakol bele, mely folyamatosan komfortzóna tágítást, szemléletváltásokat, megértést és elfogadást megkövetelő élethelyzeteket tár elénk és ahogy látom a leckék sora a végtelenbe nyúlik.
De a talán a legpoénabb része, hogy új emberek kerülnek az életedbe. Így volt ez a nyári rendhagyó Kotecnikek alkalmával, ahol Czako Laci barátságos bandájához csatlakozva került kocsi a seggem alá úton Szlovénia felé. És ezek az életút találkozások mindig poénak, nem tudod meddig fog tartani… Lesz egy közös túránk és puszi-pá, lesz egy jó szezonunk, vagy megköttetik egy új kapcsolat, egy mászópartnerség, akár egy évtizedre? Sosem tudhatod.
egy kis medi mindig jókor jön 
Vízóraleolvasó 
David határkitolásokba 
7a megmászásoknál 
A kategóriájának biztosan nyertese 😀
Amikor realizáltam, hogy kifelé végig 150bpm környékén fog dübörögni a zene és az autóban vannak goa vibe-ok sejtettem, hogy jó helyre kerültem. Az élet mindig elrendezi az utat, nekünk csak “merni kell mondani az igeneket”.
Imádtam átadni a srácoknak Kotecnik szellemét. Egyik kedvenc mászóhelyem, imádom embereknek megmutatni a filteren keresztül, ahogyan én látom és érzékelem. Rávettem őket, hogy szálljék meg minket a hely szelleme és ha először járnak itt akkor a reggelire mindenképpen fizessenek be. Minden mászónak muszáj egyszer azt érezni az életében, hogy a finom házisonka, és az olajban sült rántotta együtt kőgolyókként potyognak le a gyomorba és amikor a tányér még félig tele van, már értetlenkedsz, hogy fogunk így mászni???
A srácok boldogok 
Magyar delegáció
A srácokat, lehetett motiválni sörrel az éles próbánál(…), óbégatással, közös bétakitalálással, összességében szuper hangulat és szuper határkitolások uralkodtak egész hétvégén. Utolsó nap elmentünk a leghátsó szektorba, melyet célszerű egy másik parkolóból megközelíteni. Sosem voltam még ebben a szektorban és abszolút lemérte az arcomat. Legtöbb út 6a-6b körül mozog, de jól nitteltség és végtelen gyönyörű mozgásformák, oldott lyukak és 25-30 méteres varázs utazások várnak. Itt a közet egyáltalán nem lemászott mint az első szektorokban ami jó hír, igaz nyomni is kell a trekket felfelé a szektorhoz, meredeken vagy 15-20perc. Alulról megközelítve olyan mintha egy magántelekre sétálnál be (de elvileg ez rendben van) és balra egy széles felfelé tartó úton kell elindulni, majd élesen jobbra figyelni mert egyszer csak a fenyőfák között elindul fölfelé az út az egekbe és az ösvény nincs mindig kitaposva. Ha jól emlékszem pár fenyőfán lesz fehér nyíl jelzés.
Itt kell bemenni a szektorhoz 
Itt felfelé 
Itt fel a fehér jelzésnél 
dzsungel 
fétis 
tornasor 
A legfontosabb dolog ever!
A második este mellettünk hatalmas vihar kerekedett, de a dombok nem engedték hozzánk közel az esőfelhőket, tökéletesen tiszta eget kaptunk – néhány tétova felőn pedig a villámok folyamatos vaku-játékát a csillagos panoráma mellé. A fél órás mulatságnak néhány hullcsillag vetett véget. Worth to live by…
thai ételek előnyben 
Megmásztam egy 7b+ és egy 7c utat, de inkább zömmel a chillezésen volt a hangsúly- élvezni az erdőt és a társaságot. Sokszor rákapok hogy egyes élethelyzetek emberekkel, számomra jobban kielégítőbbek, mint a mászás maga. Az igazán érdekes emberek izgalmasak. Az igazán szép beszélgetések pedig valami olyasmik, amiért ritkán cserélnék el pár ziás mozdulatot. Ez a hétvége igazán ott volt a szeren és még csak épphogy elkezdtük…
On-sight felmondása 
7a 
