…hát gondoltam – elgondolkodom kicsit. Arról hogyan kezdtük mi hajdanán, arról milyen céljaink voltak akkor és arról hogy milyen célok vannak kilátásban most, milyen tere az ami vonz, mi az ami változott. Emlékszem nem is kell 10 évre visszamenni, legyen csak egy 6-7 év. Nándi mondott pár éve egy olyat, hogy volt egy időszak amikor gyakorlatilag minden nehéz bouldert megmászott az országban. Mindent ami addig meg volt nyitva. Érdekes és igaz is. A Gyíkvér-SD és a Vidám vasárnap 7C+ -okat ő 2009 körül zsebelte be, meg az e fokozat környékén mozgó és alatta található utakat is. Akkor még nem voltak Patkánynak őrület First Ascent-jei mindenfelé az országban (lásd: St.Békkálla – Tanösvény, Vtolna – Mokkó traverz, Ezüst-hegy – Tortúra, Pákozd – Rücsökmátrix, Remete – Üvöltő Sámson, Szikkadtság Foka). Akkor még nem volt olyan hogy csak a Patkány nyitott az elmúlt években több mint 20 bouldert, amit 8A és 8B között létezik. Ezen sok boulder létezése abban manifesztálódik, hogy magával rántja felfelé a többi mászót, akik nyomják az ismétléseket. CSÉ a jobb napokat is látott magnézia blogon nagyon korrekt, igényes és szép összefoglalót csinált az elmúlt évek boulderes teljesítményeiről. Teljesen megdöbbenve olvasom a számot, hogy több mint 76 8A feletti boulder megmászás született idén, 13 ember jóvoltából. Igaza volt Pistikének. Lejárt a régi idők mozija, amikor egy 7C-s teljesítményre valaki kalapot emelt. És ami talán még mokkóbb, hogy ez évben nem csak Zupi uralta a magasabb fokozatokat, 5-en értek el legalább 8B-s bouldert. Na nekem emiatt esett le az állam, igaz hogy mindegyikük (Patkány, Zupi, Nándi, Komjáti, Barnuska) már elég régóta áldoz a sport oltárán, de ez mégis csak valami. A másik ami inkább megdöbbentett, noha motiváló is – az új Zupival készült MHSSZ interjú. Érdekes sorok vannak benne, némelyik nem kifejezetten tetszik, némelyik talán csak azért nem mert látom mennyire nem én vagyok. Persze lehet emiatt sem másztam én 8C-t ő meg igen. 🙂 “A mászáson belül erre a fokozatra való felkészülést, már konkrét
feladatnak tekintettem. Ettől nem az volt, hogy lejöttem a terembe és
mászogatok, közben jót beszélgetek. Nem az volt a célom, hogy jól
érezzem magam. Egy feladat lett, amit el kell végezni, hogy elérjem a
kitűzött célt.” vagy a próbáltad-e lemodellezni az In Search of Time Lost 8C bouldert-re a válasz: “Nem! Egyszer volt, hogy felraktam egy utat az akkor még meglévő system
boardunkon. Utána folyamatosan cserélgettem a fogásokat egyre kisebbre.
Hónapokig gyakoroltam, majd kimentem és megmásztam az útnak mind a két
variánsát, fél óra alatt. Csak a tömb tetején nem éreztem semmit. Pont a
megmászás örömét vette el tőlem ez a fajta felkészülés. Tudtam már az
edzések során, ha kijutok, meg fogom mászni. De így bárki képes lett
volna rá. Akkor megfogadtam, hogy ilyet többet nem csinálok, mert nem
éri meg.” Ezzel a mondattal Luzán Matyi biztos tudni vitába szállni, és ha ezt tenné szerintem jogos is lenne. Persze mindenki a maga öröméért csinálja és mivel a szikla nem verseny (és nem versengés) mindenki magának alkotja a kis játékszabályait. Nah de erről ennyit, Matyi megépített útjával térjünk is át a kötelesre és az edzésre.
L. Matyas – Climbing the FULL replica of Action Directe from L. Matyas on Vimeo.
Aztán ott a hazai Magyar Sportmászás. Merthogy ilyen is van, él és köszöni szépen virul. Vagy tízen másztak 8b-t 2015-ben. Pont. Ez is elég kemény. 8a felett meg vagy 25 ember mozgott. Hüledezek annak láttán, hogy egy nem mászó nemzetben, ahol fogytán a szikla, milyen akaraterő van a sportolókban akik ennyit áldoznak a mászás oltárán.
Amikor a céljaimat fogalmazom meg az idei évre, a köteles résznél csak úgy jönnek a sorok, de a boulderrel nagy bajban vagyok. Fel tudok sorolni jó pár dolgot az előző évről megmaradt projektek közül, de őszintén egyik sem motivál annyira. Számomra is érdekes, hogy térhettem át a boulderességből ennyire a köteles mászás irányába. Bár vannak sanda gyanúim, hogy visszatérhetek még oda. Ha dolgozol és kevés az időd, egy fingerboarddal és motivációval tudsz lenni “jó” boulderes, annak ellenére is, ha heti egyszer jutsz ki valóban boulderezni.
Próbáltam megtervezni az idei évre a célokat úgy, hogy azért sok minden teljesíthető legyen, bár jópár dolgot most még elrugaszkodottnak látok. Ilyen lesz az 1-7 átnyúlása is, bár szerintem idén simán sikerülhet.
Íme az 1-6 videó:
1-6 campus from Izer Bálint on Vimeo.
